4.6 A szakmai igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre

Az igazgató második helyettese, munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti.

• Helyettesítés esetén – amennyiben az általános igazgatóhelyettes nem tudja ellátni az igazgatót helyettesítő feladatát – az igazgatót teljes jogkörrel, felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel helyettesíti.
• Irányítja az iskola szakmai munkáját.
• Közvetlenül irányítja:

o A szakmai munkaközösség o tangazdaság-vezetők

o műszaki vezető munkáját.

• Irányítja az iskola oktatási és szervezési munkáját. Koordinálja a szakmai programban előírtak szerint az iskola életét (szervez, irányít).
• Az általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettessel közösen előkészíti a tantárgyfelosztást (döntés előkészítésre). Javaslatot tesz a tagozatok tantárgyainak felosztására. 
• Részt vesz az iskolai dokumentumok elkészítésében. Az iskolai dokumentumok közül felelős: a szakmai program szakmai képzési tartalmáért. 
• Az éves iskolai munkaterv, és az annak mellékletekként megjelenő ellenőrzési terv elkészítésében együttműködik az általános igazgatóhelyettessel.
• Elkészíti félévkor és tanév végén munkaterületét érintő elemző jelentését, kiemelten a pedagógiai hatékonyság szempontjából.
• Évente legalább egyszer, a területéhez tartozó oktatóknál órát látogat.
• Félévente beszámol a tantestületnek az általa végzett munkáról.
• Szükség szerint jelentéseket, statisztikákat készít.
• A szakmai versenyek és vizsgák felelőse. Ellátja a szakmai vizsgák szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
• Szervezi az OSZTV, SZKTV és egyéb szakmai versenyekre való nevezést, felkészülést, felkészítést és az eredményes részvételt.
• Regisztrálja a szakmai versenyek eredményeit. Elkészíti a szakmai vizsgákra való felkészülés ütemtervét.
• A beiskolázási stratégia alapján - az általános igazgatóhelyettessel és a beiskolázási munkacsoport tagjaival együtt - elkészíti a beiskolázási tervet, ütemtervet és a beiskolázási munkacsoport tagjaival végrehajtja.
• Közreműködik a pályaválasztási és beiskolázási feladatok koordinálásában.
• Koordinálja az iskola működéséhez szükséges technikai feltételek folyamatos rendelkezésre állását.
• Elkészíti félévkor és tanév végén munkaterületét érintő elemző jelentését (pedagógiai hatékonyság).
• Az igazgató instrukciói szerint a szakmai rendezvények felelőse.
• Figyelemmel kíséri a szaktantermek, szertárak tárgyi feltételeinek fejlesztését.
• Szervezi és irányítja a külső szakmai partnerekkel való együttműködést.
• Kapcsolatot tart a kamarákkal.
• Az általános igazgatóhelyettessel közösen a külföldi szakmai kapcsolatok felelőse.
• A saját területén belül segíti a felnőttképzést.

Ellenőrzési feladatok:

• Gondoskodik a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök stb. terv szerinti megtartásáról, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezetéséről, ellenőrzéséről.
• Feladata a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerinti az ellenőrzési tevékenység megszervezése.
• Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az iskolai osztályok, tanulócsoportok, oktatók munkáját (óralátogatások).
• Jóváhagyásra felterjeszti - a munkaközösség-vezető javaslata alapján - a munkaközösségeihez tartozó tanárok tanmenetét, foglalkozási tervét és egyéb dokumentumait.

4.7 Vagyonnyilatkozat tétel:

Munkakörükből, feladatkörükből, beosztásukból következően vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek az intézményben:

• igazgató, 
• igazgatóhelyettesek.

A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelménye, esedékessége, a nyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogi szankcionálása, a vagyonnyilatkozat-tétel őrzése az ide vonatkozó törvényben (2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről) előírtak szerint történik.

4.8 A kiadmányozás rendje

Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. Az intézményvezető jogosult kiadmányozni. Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a helyettesítési rendben következő igazgatóhelyettes.

A kiadmányozás érinti az alábbi igazolások, igazolványok kiadását:

• munkáltatói igazolás, mely igazolja az egészségügyi hozzájárulás megfizetését és a munkaviszony tartamát,
• oktatói igazolvány,
• kedvezményes vasúti igazolvány,
• fizetési jegyzék az illetményekről,
• bizonyítvány, bizonyítványmásodlat,

-        diákigazolvány.

5. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje

5.1 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

Az intézményen belül működő egységek kapcsolatának rendjét és az információáramlást az értekezletek rendje és rendszere határozza meg:

5.2 Az alkalmazotti közösséggel való kapcsolattartás rendje:

Az iskola oktatói testületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.

Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az alkalmazotti értekezleten:

• beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról,
• értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését,
• értékeli az intézményben dolgozók élet-és munkakörülményeinek alakulását, - ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy véleményüket, észrevételeiket kifejtsék, valamint kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.

Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet lehet vezetni. A jegyzőkönyv vezetői kötelezettséget – az értekezlet témájának függvényében – az igazgató határozza meg.

5.3 Az oktatói testülettel való kapcsolattartás rendje:

Az oktatói testület értekezletei, osztályértekezletei

A tanév során az oktatói testület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

• tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
• félévi és év végi osztályozó konferencia,
• tájékoztató értekezletek (esetenként, szükség szerint),
• munkaértekezletek (feladatok függvényében),
• nevelési értekezlet (tanéven belül a munkatervben meghatározottak szerint),
• rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza, amelyet az iskolában mindenki által elérhető helyen nyilvánosságra kell hozni.

Az oktatói testülettel való kapcsolattartás mindennapos formája az iskolai online levelező rendszer használata.

6. A helyettesítések rendje

A szakképző intézmény vezetőjét távollétében az alábbi sorrendben helyettesítik:

• általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettes,
• szakmai igazgatóhelyettes,
• kollégiumvezető 

Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy az oktatói testület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

A szakképző intézmény vezetőjének helyettesítése során a helyettesítést ellátó vezető vagy ügyintéző, a helyettesített intézményvezető által használt levélpapíron, vagy egyéb iraton, az intézmény által használt bélyegző lenyomatának használatával, a helyettesített intézményvezető neve felett saját aláírásával, és a helyettesített intézményvezető neve után „h” betű feltüntetésével jelzi, hogy az adott ügyben helyettesítőként járt el. (saját aláírás, saját név, és a helyettesi minőség) Az igazgatóhelyettesek helyettesítése

Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során –az intézmény igazgatójával egyeztetve –bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

7. Az intézmény-egységekkel való kapcsolattartás rendje

A kollégium, amely az intézmény területén belül található. Vezetője a kollégiumvezető, aki tagja az intézmény vezetőségének és a vezetői értekezleten beszámol a kollégiumban folyó munkáról.

A tangazdaságok vezetői (Lovarda, Állatház, Kertészet) a szakmai igazgatóhelyettes irányítása alatt dolgoznak, napi rendszerességgel tartják a kapcsolatot.

8. Az oktatói testület

Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos, a Szakképzésről szóló törvényben és a Végrehajtási rendeletében meghatározott ügyekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

8.1 Az oktatói testület döntési jogköre

• a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról,
• a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadásáról,
• a szakképző intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
• a szakképző intézmény munkáját    átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
• a továbbképzési program elfogadásáról,
• az oktatói testület képviseletében eljáró oktató kiválasztásáról,
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
• a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben, -          jogszabályban meghatározott más ügyekben.

Az oktatói testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Jogszabályban meghatározott ügyben kötelező az oktatói testület véleményének kikérése.

8.2 Az oktatói testület értekezletei

Oktatói testületi értekezletet kell összehívni az igazgató, az oktatói testület 1/3-a vagy a képzési tanács kezdeményezésére. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a testület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról az oktatói testület dönt.

Az oktatói testület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni.

Az oktatói testületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. Az oktatói testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:

      - tanévnyitó értekezlet,

• félévi és év végi osztályozó értekezlet,
• félévi tanulmányi munkát értékelő értekezlet,
• őszi nevelési értekezlet
• tavaszi nevelési értekezlet
• tanévzáró értekezlet.

Az oktatói testület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

Az oktatói testületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a testület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

8.3 Az oktatói testület által átruházott feladatkörök

A centrum részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete jár el, míg a szakképzési centrum részeként működő több szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testületei együttesen járnak el.

Az oktatói testület – a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével – a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy esetileg – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles – az oktatói testület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár.

Szakképzési centrum esetében az annak részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete, míg a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

9. A szakmai munkaközösségek

A szakképző intézményben az azonos műveltségi területen dolgozó legalább öt oktató szakmai munkaközösséget hozhat létre. Egy szakképző intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a szakképző intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető az oktatók értékelésében.

A szakmai munkaközösségek félévente megbeszélést tartanak munkatervük szerint.

9.1 A szakmai munkaközösségek döntési, véleményezési jogkörei

A szakmai munkaközösség dönt

1. működési rendjéről és munkaprogramjáról,
2. szakterületén az oktatói testület által átruházott kérdésekről,
3. a szakképző intézményi tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi az oktatói munka eredményességét, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –

1. a szakképző intézmény szakmai programja, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja és a továbbképzési program elfogadásához,
2. a szakmai oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
3. a felvételi követelmények meghatározásához,
4. a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.  A szakmai munkaközösség – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – gondoskodik az oktató munkájának szakmai segítéséről. 

A szakmai munkaközösség – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – gondoskodik az oktató munkájának szakmai segítéséről. A munkaközösségek alapfeladata a pályakezdő oktatók munkájának segítése. 

A munkaközösségek részt vesznek a próbavizsgák lebonyolításában, az országos szakmai versenyekre történő felkészítés koordinálásában, valamint az intézmény háziversenyeinek megszervezésében. 

A munkaközösségek egyik alapfeladata a pályakezdő oktatók munkájának segítése.

A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat is megállapíthat.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

• Közismereti-kollégiumi munkaközösség

szakterülete: nevelési, pedagógiai terület - Mérés-értékelés munkaközösség szakterülete: bemeneti, kimeneti belső mérések, külső mérések, önértékelés

• Beiskolázási munkaközösség szakterülete: beiskolázás, iskolai image, marketing tevékenység
• Lemorzsolódást megakadályozó

szakterülete: lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése, megelőző intézkedések meghatározása, szakértői vélemények kezelése - Mezőgazdasági szakmai munkaközösség szakterülete: mezőgazdasági szakterületet érintő oktatói-nevelői feladatok

9.2 A munkaközösség-vezető feladatai és jogai

A munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, és a többségi javaslat szerint dönt. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.

Feladatai:

• irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,
• elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,
• ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
• összeállítja a szakmai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, munkatervét, a féléves és tanév végi értekezlet előtt írásos beszámolót készít a munkaközösség adott időszakra vonatkozó munkájáról az igazgatónak, - beszámol a oktatótestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
• javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére.

9.3 A szakmai munkaközösségek együttműködése

• oktatástechnikai eszközigény összeállítása előtt egyeztetés
• oktatástechnikai eszközök használatának összehangolása
• tankönyvrendelés előtt egyeztetés
• tantárgyfelosztás készítésekor együttműködés
• belső és külső továbbképzések egyeztetése, összehangolása
• tanulmányi versenyek felkészítésének megszervezése, jelentkezés egyeztetése
• szakmai együttműködés a közismereti munkaközösségek között, különösen a különböző műveltségi területeken belül a tantárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében
• szakmai együttműködés a szakképzési munkaközösségek között
• szakmai együttműködés a közismereti és a szakképzési munkaközösségek között, az alapozó tárgyak és szakmai tárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében

Kapcsolattartásuk rendje, formái:

A szakmai munkaközösségek tagjai, vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, megbeszéléseikről tájékoztatják a többi munkaközösség tagjait. 

A napi kapcsolaton kívül elektronikus úton és telefonon történik a kapcsolattartás.

10. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel

Az iskola szakmai jellegéből adódóan széleskörű vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezik, melynek alapja a hosszú távú feladatokat tartalmazó együttműködési megállapodás és/vagy a tanulószerződés (kifutó rendszerben), illetve munkaszerződés (az új szakmajegyzék szerinti képzésben részt vevő tanulók esetében). A kapcsolatrendszer irányítását az iskola igazgatója végzi, a konkrét feladatok végrehajtását a szakmai igazgatóhelyettes, tangazdaság-vezetők és a műszaki vezető végzik. A szakmai együttműködés szervezési feladatainak ellátására az iskola első sorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) áll munkakapcsolatban, melynek felelőse a szakmai igazgatóhelyettes.

A kapcsolat tartalmi elemei:

• ösztöndíjak, tanulói munkaszerződések, tanulószerződések megkötése, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek igényeinek és a jelentkező tanulók számának

összehangolása, a duális képzés feltételrendszerének biztosítása

• együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában
• a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások, tanulók ellenőrzése, értékelése stb.)
• tájékoztatás és közreműködés a tanulók értékelésében, a mulasztások kezelésében, az esetleges fegyelmi problémák kezelésében és a fegyelmi vizsgálat és eljárás lefolytatásában
• ágazatai alapvizsga, szintvizsga előkészítése, lebonyolítása, a szakmai feltételek biztosítása
• szakmai vizsga előkészítése, lebonyolítása, adminisztratív feladatok elvégzése, a szakmai vizsgára való felkészítés koordinációja.

11. A képzési tanács, a vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás

A szakképző intézményben a tanulók jogainak érvényesítése és kötelességük teljesítésének elősegítése érdekében, a oktató-nevelő munka támogatása, az oktatói testület, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a fenntartó, továbbá a szakképző intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása, és a helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából a szakképző intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményező és javaslattevő testületként működő képzési tanács hozható létre.

A képzési tanács figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, az oktató és nevelő munka eredményességét. A képzési tanács a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a szakképző intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.

A képzési tanács véleményt nyilváníthat a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a képzési tanács véleményét a szakképző intézmény szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt.

A képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.

A képzési tanácsba a szülők képviselőit a szakképző intézmény tanulóinak törvényes képviselői, a tanulók képviselőit a szakképző intézmény diákönkormányzatának tagjai, diákönkormányzat hiányában a szakképző intézménybe járó tanulók, az oktatói testület képviselőit az oktatói testület tagjai, választják.  

A képzési tanácsba a tanulók törvényes képviselői, a tanulók és az oktatói testület azonos számú képviselőt választhatnak.

A képzési tanácsba delegálhat egy képviselőt a fenntartó, és összesen egy képviselőt a szakképző intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat és más gazdálkodó szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, egyházi jogi személyek, területileg illetékes gazdasági kamarák és civil szervezetek.

 A képzési tanácsot a tagok által maguk közül választott elnök képviseli.

A képzési tanács saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

A képzési tanács dönt azokban az ügyekben, amelyekben a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a döntési jogot a képzési tanácsra átruházza.

A képzési tanács feladata ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

A mindennapi kapcsolatot az intézményvezető a képzési tanács elnökével tartja. Az elnök szándéka szerint – előzetes bejelentkezés alapján - a hétfői vezetői értekezleten részt vehet. Az iskola vezetője évente egy alkalommal beszámol az képzési tanácsnak az intézmény működéséről.

12. A külső kapcsolatok rendje

Az iskolával kapcsolatos nyilatkozatot csak az iskola igazgatója jogosult tenni.

12.1. Az iskola kapcsolatrendszere a Centrummal és az Agrárminisztériummal 

Az intézmény a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum részeként működik, az intézmény igazgatója folyamatos munkakapcsolatban van a Centrum főigazgatójával, kancellárjával és gazdasági vezetőjével, a fenntartó Agrárminisztériummal való kapcsolata a Centrumon keresztül valósul meg.

A kapcsolattartás formái:

• igazgatói értekezlet, résztvevői: főigazgató, kancellár, gazdasági vezető, főigazgatóhelyettes, az intézmények igazgatói
• kibővített igazgatói értekezlet, résztvevői: főigazgató, kancellár, gazdasági vezető, főigazgató-helyettes, az intézmények igazgatói, az intézmények gazdasági ügyintézői
• elektronikus illetve papíralapú levelezés, melyben az intézmény igazgatójának gondoskodnia kell arról, hogy minden kitűzött feladatot határidőre, pontosan elvégezzen az intézmény
• napiszintű kapcsolattartás telefonon

Az igazgató köteles minden főigazgatói, kancellári, gazdasági vezetői jogkörrel kapcsolatos tényről, eseményről haladéktalanul tájékoztatni a jogkör gyakorlóját.

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.

12.2 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata, kiemelten a Lemorzsolódási munkaközösség vezetőé, aki a gyógypedagógussal folyamatosan együttműködik. Amennyiben egy tanuló igazolatlan mulasztása eléri a jogszabályban meghatározott mértéket, továbbá amennyiben magatartása, iskolai előrehaladása valamilyen veszélyeztető körülmény meglétét sejteti, úgy az osztályfőnök és a támogató oktató köteles tájékoztatni a tanuló állandó lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, illetve a továbbiakban együttműködni vele. (helyben: Péceli Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

12.3 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal

• nevelési tanácsadók (pl. Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat)
• tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság (Pest Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság)

A problémával rendelkező tanulók osztályfőnökei, kollégiumi oktatói - az általános igazgatóhelyettessel együtt, valamint a szaktanárok tartják a kapcsolatot. (Vizsgálatok és terápiák kérése, pedagógiai vélemények készítése, felülvizsgálatok kérelmezése, iskolakijelölési kérelmek készítése.)

Az egyes tanévek végén az iskola vezetősége a titkárság és a Lemorzsolódási munkaközösség vezetője révén kérelmezi a következő tanévben esedékes felülvizsgálatok tervbe vételét.

12.4 Kapcsolattartás a POK-kal

Intézményünk első sorban a Péceli Családsegítővel tart fenn állandó szakmai kapcsolatot. Oktatóink részt vesznek a szervezet továbbképzésein, megbeszélésein. 

A Pedagógiai Oktatási Központok (POK) az Oktatási Hivatal jogszabályban meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait (szaktanácsadók bevonásával) látják el. Intézményünk a Budapesti POK illetékességi területéhez tartozik. A POK által nyújtott szakmai szolgáltatások:

• pedagógiai értékelés
• szaktanácsadás, tantárgygondozás
• tanügy-igazgatási szolgáltatás
• továbbképzés
• tanulmányi versenyek
• tanulótájékoztatás, tanácsadás
• lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése

A pedagógiai szakmai szolgálatokkal az általános (nevelési-oktatási) igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Ennek formája: hivatalos levél, e-levél, telefon.

12.5 Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal

Intézményünkben az iskola - egészségügyi ellátás a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM rendeletének figyelembevételével történik. A rendszeres kötelező orvosi vizsgálatokról a vizsgálatok előtt egyeztet az általános (oktatási- nevelési) igazgatóhelyettes az iskolaorvossal, az Egészségügyi Szolgálattal a védőnőn keresztül.

A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás rendszerességét meghatározzák az előírt feladatok és az ellátandó aktuális teendők.

12.6 Kapcsolattartás az általános iskolákkal és a felsőoktatási intézményekkel

Az iskola pályaválasztási tevékenységét az intézmény igazgatójának irányításával az igazgatóhelyettesek végzik. Ennek keretében kapcsolatot tartanak a felsőoktatási intézményekkel, valamint az általános iskolákkal. Lehetőség szerint pályaválasztási kiállításokon, fórumokon vesznek részt, megszervezik intézményünk nyílt napjait.

A felsőoktatási intézményeknek (prioritásként a szakirányú felsőoktatási intézményeknek) biztosítják, hogy intézményünkben pályaválasztási fórumokat tartsanak.

A kapcsolattartás formája első sorban az elektronikus levelezés.

13. A diákönkormányzat, kapcsolattartása az iskolai diákönkormányzattal

13.1 A diákönkormányzat

A tanulók a saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek célja, feladata a tanulói érdekképviselet megvalósítása. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt oktató segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint ha a szakképző intézményben működik, a szakképző intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását a diákönkormányzat fogadja el és az oktatói testület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a szakképző intézmény szakmai programjával, szervezeti és működési szabályzatával vagy házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyásáról az oktatói testület a jóváhagyásra történő felterjesztést követő harminc napon belül nyilatkozik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az oktatói testület e határidőn belül nem nyilatkozik.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
• a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
• a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
• a házirend elfogadásához
• a szakképző intézményben működő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának meghatározásához
• az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál
• a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyben.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

Az igazgató a diákönkormányzat javaslatára tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

Fegyelmi eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a diákönkormányzat képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A fegyelmi bizottság elnöke meghallgatja a diákönkormányzat jelen lévő képviselőjének a véleményét, aki a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

A szakképző intézménynek lehetővé kell tenni a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Az iskola vezetősége a diákönkormányzattal a diákmozgalmat segítő oktató közvetítésével tart kapcsolatot, aki rendszeresen beszámol az általános (nevelési-oktatási) igazgatóhelyettesnek a diákönkormányzati megbeszélésekről, eseményekről. Félévente írásban köteles a közvetítő beszámolni a diákközgyűlés munkájáról az általános igazgatóhelyettesnek.

A diákönkormányzat működési feltételeiről az iskola vezetője gondoskodik. Biztosítja az iskola helyiségeit a diákönkormányzat üléseihez és egyéb rendezvényekhez.

13.2 Az osztályközösség

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja.

Döntési jogkörébe tartoznak:

• az osztály diákbizottságának és képviselőinek megválasztása,
• egyéb bizottságok képviselőinek megválasztása,
• küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
• döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösség az osztályfőnökön és a választott képviselőin keresztül tartja a kapcsolatot az iskolavezetéssel.

Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt –a közismereti-kollégiumi munkaközösség vezetőjével és a nevelési-oktatási igazgatóhelyettessel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök munkáját a munkaköri leírása alapján végzi.

14. Az iskolai sportkör, az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás rendje

A szakképző intézmény biztosítja a szakképző intézményi sportkör működését, tagjai az iskola nappali tagozatos diákjai. Az iskola a mindennapi testedzés feltételeit a nem kötelező órák terhére szervezett és a tantárgyfelosztásban szereplő sportköri órák formájában és keretében valósítja meg. A sportköri óra a diákok számára szabadon válaszható óra. 

A sportköri órákat az iskola órarendjébe fel kell vezetni. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyre.

A sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – a szakképző intézményben működő diáksport egyesület vagy a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet is elláthatja.

Az iskolai sportkör az általános (nevelési-oktatási) igazgatóhelyettes felügyeletével működik. A sportkör vezetőjét a testnevelés tanárok közössége választja meg tagjai közül, és az iskola igazgatója bízza meg a feladattal.

Az iskolai sportkör egy tanévre szóló szakmai program szerint végzi a munkáját. A sportkör vezetője havonta egyeztet az igazgatóhelyettessel az aktuális feladatok elvégzéséről. 

A sportkör vezetője részt vesz a szakmai munkaközösség vezetők értekezletén, munkájához útmutatást ezen a fórumon kap. Az értekezleten tájékoztatja az intézmény vezetését tevékenységéről. A sportkör vezetője együttműködik az iskola oktatóival.

A sportköri vezető félévente írásban beszámol az iskola igazgatójának a sportköri tevékenységről, illetve a féléves és az év végi értekezleten a tantestület számára is beszámol az elvégzett munkáról.

Minden, az iskola keretében történő sportfoglalkozáson bekövetkezett sérülést azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőségének, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül. 

III. A működés rendje

15. Az intézmény nyitva tartása, ügyfélfogadás

15.1 Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény a tanév szorgalmi időszakában 6:00 –tól 18:00 –ig tart nyitva. Ez alól kivételt képeznek a külön órarend szerinti felnőttképzési jogviszonyban megszervezett képzések. A képzési napokon órarend szerint, de legkésőbb 19:30-ig tart az oktatás. Az órarend szerinti foglalkozások munkanapokon és pihenőnapokon (szombat) is megszervezésre kerülhetnek.

1. Tanügyi épület: 6.00 órától – 18.00 óráig
2. Kollégium: 12.30. órától – 21.00 óráig tart nyitva. A tanítást megelőző napon 18.00 órától, tanítási szünet előtti utolsó napon 15.00 óráig tart nyitva.
3. Tanműhelyek: 6.30 órától – 15.00 óráig, délutáni műszak esetén 18:00 óráig
4. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén, egyébként tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint engedélyezett. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. 
5. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, hétfő, szerda 8-13 óra között, valamin pénteken 8-10 óra között .
6. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva az alábbi időpontban: szerdai napokon 8.00 – 12.00 óráig. 
7. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza.

15.2 Az intézmény ügyfélfogadása

Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének (ideje, helye) szabályozása az intézmény igazgatójának a feladata. A vezetők és oktatók fogadóóráinak időpontjai tanévenként kerülnek megállapításra, melyet a munkaterv rögzít. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak.

Ügyintézés céljából a titkárság hivatali időben 8.00-16.00 óra között fogadja az intézménnyel jogviszonyban nem álló, külső személyeket. 

16. Vezetők intézményben való tartózkodása

Hivatali időben minden munkanapon 7.30-16.00 óráig az igazgatónak, vagy helyettesei közül egy felelős vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia.

Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SzMSz-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

17. Az intézmény munkarendje

17.1 Oktatók munkarendje

1. Az oktatók heti teljes munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, melynek felosztásáról a Szkr 135.§ (1), (2) – ben rendelkezik. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és az oktatók egyenletes terhelése. 
2. Az oktatók napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgató határozza meg. 
3. A tanórák, foglalkozások elcserélését az igazgató engedélyezi. 
4. Az oktatónak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az igazgatónak, vagy az általános igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. 
5. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell az igazgatónak, vagy az általános igazgatóhelyettesnek.
6. Az oktató köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó oktatónak órakezdés előtt 30 perccel kell megjelennie.

A tanítás kezdete előtt, és az óraközi szünetekben oktatói felügyeletet kell biztosítani előzetes beosztás szerint.

g) Tanórán, gyakorlati foglalkozáson felügyelet nélkül nem hagyhatók a tanulók.

17.2  A szakképző iskola egyéb alkalmazottainak munkarendje

A nem oktatói munkakörben dolgozó munkavállalók heti teljes munkaideje 40 óra, a munkarendjüket, helyettesítésüket az igazgató jóváhagyásával a közvetlen felettes (munkahelyi vezető) állapítja meg. A dolgozóknak munkakezdés előtt 10 perccel munkára alkalmas állapotban kell megjelenniük. A távolmaradásukról értesíteniük kell a közvetlen felettesüket vagy az igazgatót. Az egyes munkaterületek munkarendjét a zavartalan működés biztosításának megfelelően kell megállapítani. 

 17.3  Tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg.

18. Intézménybe történő belépés rendje

Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni az adott napon vezetői ügyeletet ellátó tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. 

18.1  Intézménybe történő belépés, bent tartózkodás rendje 

Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók részére –vagyon biztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását:

• Az iskolába csak az intézmény által meghatározott bejáraton át lehet belépni. Az intézménybe érkező külső személyeknek be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek az ügyeletet ellátó oktatónak, vagy a titkárság dolgozójának. A benntartózkodás ideje csak az ügyintézés idejére korlátozódhat.

Eseti belépők lehetnek: szülők, fenntartó képviselője, az iskolával kapcsolatban álló egyéb szervezetek képviselői, üzleti ügyet intézők, ügynökök, külső ellenőrök, szakértők, az iskola szolgáltatásait igénybe vevők rendezvényekre, megbeszélésre érkezők.

• Szülői értekezlet vagy más szervezett program, rendezvény esetén az arra az eseményre előírtak szerint kell eljárni.
• Az intézmény területén munkát vagy szolgáltatást végző külső cégek és képviselői a kijelölt kapun, portai ellenőrzés mellett léphetnek be, illetve ki.
• Az intézmény létesítményeit bérleti szerződés alapján igénybe vevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. 
• Tantermekbe, oktatási helyiségekbe csak oktató kíséretében, igazgatói engedéllyel léphet be „külső” személy. 

19.  Intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 

melyek megtartása kötelező minden intézményben tartózkodónak és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személynek

a) Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége:

• az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, 
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, takarékos energia-felhasználása
• a tűz-, vagyon- és balesetvédelemi előírások betartása,
• a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása.

2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit oktatói felügyelettel használhatják. Tanítás után külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretei közt történhet a használat. 
3. Az egyes helyiségeket helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével lehet bérbe adni bérleti szerződés alapján. 
4. Az intézményi könyvtár használati rendjét annak működési szabályzata állapítja meg. 
5. Az iskola alkalmazotti közösségébe nem tartozó személyek, szervezetek szerződés szerinti időben tartózkodhatnak az intézményben.
6. Az intézményben és az udvaron kamerarendszer működik, melyről az intézménybe belépők az intézmény főbejáratánál elhelyezett tájékoztató táblán értesítést kapnak.

20. Oktatói munka belső ellenőrzésének rendje

20.1 Belső ellenőrzés rendje

Az intézményben folyó oktatói munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges.

Az ellenőrzési tevékenység fontos elve, hogy ne zavarja a munkavégzést, és célja a minőség és hatékonyság javítása legyen.

Az oktatói munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek véleményét figyelembe véve (az éves munkatervek melléklete). 

A tanévre vonatkozó ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni az intézmény oktatói testületi helyiségében. Az oktatói munka belső ellenőrzése a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, összefüggő nyári gyakorlatokon túl kiterjed a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokra is. 

Az oktatói munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladata az iskolában folyó oktatói tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni az oktatók munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. Az intézményi munka egészét át kell fognia. 

Az oktatói ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönthet. 

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett oktatóval. Az ellenőrzés eredményéről értékelő jelentést kell készíteni, amelyre az érintett oktató írásbeli észrevételt tehet.

20.2 Ellenőrzés célja, feladata

• az intézmény törvényes működésének biztosítása;
• az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése
• az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működésének elősegítése;
• az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információ szolgáltatása az alkalmazottak munkavégzéséről;
• a szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérés feltárása, jelzése illetve megelőzése
• megfelelő számú adat és tény szolgáltatása az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez;
• a nevelő-oktató munka hatékonyságának elősegítése.
• a szakmai munka minél magasabb szintű ellátása;
• a vezetők és az oktatói testület folyamatos kapcsolattartása;
• a pályakezdők segítése;
• a szülők és diákok tájékoztatásának biztosítása.

20.3 Ellenőrzés elvei

• Az oktatói testület ismerje az ellenőrzés koncepcióját, célját, módszerét és időpontját.
• Az oktatói ellenőrzés során az oktatói önállóságot tiszteletben kell tartani.
• Az ellenőrzéseket előre kell megtervezni. Általános esetben az óralátogatásokat egy nappal előre be kell jelenteni.

20.4 Ellenőrzés szempontjai és területe

Az ellenőrzés az oktatói értékelési rendszer szempontjainak figyelembe vételével történik.

Főbb területei:

• Szakmai felkészültség. Az optimális módszer megválasztása és a módszertani lehetőségek kiaknázása (gyakorlatorientált, tevékenységközpontú, tanulási eredmény alapú módszerek alkalmazása).
• Kontaktusteremtés az osztállyal és az egyes tanulókkal.
• Az oktató alkalmazkodása a közösség képességeihez, váratlan helyzetekhez.
• A tanulók motiválása, munkáltatása, differenciált foglalkoztatása.
• A tanulók munkájának objektív értékelése.
• A tanórán kívüli tevékenységek szervezése.
• Szervezési és adminisztrációs feladatok végzése.
• Tanulók, tanulócsoportok eredményességének vizsgálata.
• Digitális eszközök, módszerek alkalmazása.
• A szakképzési tartalomhoz megfelelő munkaformák alkalmazása.

20.5 Ellenőrzés módjai

1. a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások ellenőrzése, látogatása,
2. tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata,
3. írásos dokumentumok vizsgálata,
4. írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás az adott témával vagy eseménnyel kapcsolatban, e) felmérések, kompetenciamérés eredményének értékelése.

20.6 Az oktatói munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

• fogja át a pedagógiai munka egészét, 
• segítse elő valamennyi oktatói munka emelkedő színvonalú ellátását, 
• támogassa az egyes oktatói munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, 
• a szülői közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő oktatói módszer megtalálását, 
• biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, 
• támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, 
• hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

20.7 Oktatói munka belső ellenőrzésére jogosultak

Az oktatói munka belső ellenőrzésére elsősorban általános jogkörben jogosult:

       a) az igazgató, 

2. az igazgató helyettesei, munkaközösség-vezetők,
3. külső szakértő az igazgató felkérésére,
4. az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola oktatói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 

21. Diákönkormányzat működési rendje

A tanulók a saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, működésének célja, feladata a tanulói érdekképviselet megvalósítása.

A diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi, melyet a diákönkormányzat készít el. A diákönkormányzat SzMSz-ét és annak módosítását a diákönkormányzat fogadja el és az oktatói testület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a szakképző intézmény szakmai programjával, szervezeti és működési szabályzatával vagy házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyásáról az oktatói testület a jóváhagyásra történő felterjesztést követő harminc napon belül nyilatkozik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az oktatói testület e határidőn belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete között kell őrizni.

A szakképző intézmény diákönkormányzata élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve a szakképző intézmény diákbizottsága áll. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt oktató segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg ötéves időtartamra.

A működés anyagi és tárgyi feltételeit az intézmény biztosítja. 

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. 

A diákközgyűlés a szakképző intézmény tanulóinak, illetve a képzésben résztvevő személyeinek legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A diákközgyűlésen részt vesznek az oktatótestület képviselői.

IV. Az átlagostól eltérő esetek kezelése, hagyományápolás

22. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. 

Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen a természeti katasztrófa (villám, földrengés, árvíz), a tűz, a robbanással történő fenyegetés.

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges, a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató rendkívüli szünetet rendel el.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az igazgató által meghatározott napokon pótolni kell. 

Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő dolgozó köteles minden tőle telhetőt megtenni, s arról az intézmény vezetőjének beszámolni. 

Bombariadó esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik, melyet a tűzvédelmi szabályzat tartalmaz. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményvezető vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. 

Az intézményben történt rendkívüli eseményekről a főigazgatót minden esetben azonnal tájékoztatni kell. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 

Az igazgató felelős az általa irányított egység tűzvédelméért, a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáért, a tűzvédelmi határozatok érvényre juttatásáért, a tűzvédelmi szabályzat kiadásáért és az abban foglaltak érvényre juttatásáért.

Az igazgató felelős a felügyelete alá tartozó munkavállalók és a terület tűzvédelmi tevékenységéért, a tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások végrehajtásáért. 

23. Intézményi védő-óvó előírások:

A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az intézményvezető feladatkörébe tartoznak. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzésekkel, szemlékkel rendszeresen ellenőrzi.

A szakképző intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a szakmai oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulók ágazathoz kötött egészségügyi alkalmassági vizsgálatának megszervezéséről. 

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakirányú oktatás keretében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendelete biztosítanak a munkavállaló részére. 

E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt, munkáltatón a szakképző intézményt, illetve a duális képzőhelyet, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, illetve a felnőttképzési jogviszonyt kell érteni.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatás keretében csak a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

Az iskolában tanítási idő alatt, tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy foglalkozást tartó oktató felügyel. Az óraközi szünetekben és a tanítás megkezdése előtt fél órával, valamint a tanítás befejezését követően az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes oktatók felügyelnek. Az ügyeletre beosztott oktató felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

A szakképző intézmény alkalmazottai munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek a munkavédelmi törvény és annak végrehajtási rendeletének előírásai alapján.

23.1 Tanulói baleset, betegség esetén szükséges teendő

Intézményvezető feladatai

A tanulóbalesetről az intézményvezető tájékoztatást ad a főigazgatónak, súlyos baleset esetén azonnali tájékoztatás szükséges.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia egy - legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező- személy bevonásával. Kivizsgáláskor biztosítani kell a képzési tanács (amennyiben releváns) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét. 

A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az ilyen tanulóbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a centrumnak, egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének, egy példányát pedig a szakképző intézményben kell megőrizni. Ha a tanuló állapota vagy a tanulóbaleset jellege miatt a vizsgálatot ésszerű időn belül nem lehet befejezni, azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Súlyos az a tanulóbaleset, amely

1. a tanuló halálát,
2. valamely érzékszerv vagy érzékelő képessége elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,
3. a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
4. a tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
5. a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását vagy agyi károsodását okozza. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Ha a tanulóbaleset a duális képzőhely, illetve pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az intézmény oktatóinak és az alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek esetén:

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

• értesíteni kell az elsősegély-nyújtásért felelős személyt, aki a sérült tanulót elsősegélyben részesíti, ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia; 
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; 
• minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének és a tanuló szüleinek. 

A feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi oktatónak is részt kell vennie. Az oktató közreműködik a tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az igazgató megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

Amennyiben a balesetet az intézmény nem oktatói munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. 

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 

A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.

 23.2. Tanulók, képzésben részt vevők egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése 

Minden tanév első tanítási napján az intézmény baleset-és munkavédelmi megelőző oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. 

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakirányú oktatással összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni és gondoskodni kell a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy orvosi vizsgálatáról.

A törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy a szakképző intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. 

Minden oktatónak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és azok elsajátításáról meggyőződjön. Az oktatás tényét a haladási naplókban rögzíteni kell. 

A tanév folyamán történő tanulmányi vagy osztálykirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnököknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az oktatás tényét a haladási naplókban rögzíteni kell. 

A tanév első gyakorlati foglalkozásain a gyakorlatot vezető oktató köteles a vonatkozó munkavédelmi oktatás megtartására, amelyet munkavédelmi oktatási naplóban dokumentál. A gyakorlati helyszín vagy a használt eszközök, berendezések megváltozása esetén újból kötelező a munkavédelmi oktatás megtartása. 

A gyakorlati képzés során a tanulók kötelesek az adott gyakorlati helyszín sajátosságainak megfelelő munkavédelmi szabályokat betartani. A gyakorlati képzés során a szükséges egyéni védőfelszereléseket a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzőhely biztosítja. Az eszközök használata a tanulók felelőssége, a használat ellenőrzése a gyakorlatot felügyelő szakoktató feladata. 

Amennyiben a gyakorlati foglalkozás során a tanuló vagy oktató a munkavédelmi előírásoknak nem megfelelő magatartást, tevékenységet észlel, azt köteles azonnal a gyakorlati oktatásért felelős kapcsolattartónak, akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak jelezni, és kezdeményezni az észlelt esemény írásban rögzítését. 

A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos tanulói és alkalmazotti jogok és kötelezettségek részletes leírását a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

A szakképző intézmény a tanuló javára felelősségbiztosítást köt, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra. Ha a felelősségbiztosítás nem terjed ki a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra, a szakképző intézmény vagy a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulás szervezője külön felelősségbiztosítást köt, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

A kötelező orvosi vizsgálatok az iskolában az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.

 23.3 A munkavédelmi oktatás rendje

Az elméleti, illetve a gyakorlati képzés során a tanulókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. Ennek érdekében elméleti és gyakorlati oktatást kell tartani a gyakorlati képzés megkezdésekor, továbbá értelemszerűen a tanuló számára minden új munkafolyamat szakmai ismertetésével egyidőben.

A munkavédelmi oktatást a gyakorlati foglalkozást irányító köteles megtartani, a szakmai igazgatóhelyettes által jóváhagyott munkavédelmi oktatási tematika alapján. A munkavédelmi oktatást dokumentálni kell.

A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az oktatás időpontját;
2. az oktatás jellegét;
3. az oktatás tárgyát;
4. az oktatásban résztvevők nevét;
5. az oktatott anyag elsajátításáról az oktatottak aláírását;
6. az oktató nevét, aláírását.

 23.4 Egyéni védőeszköz juttatás rendje

Egyéni védőeszközökkel kell ellátni azokat a tanulói jogviszonyban foglalkoztatottakat, akiket a gyakorlati képzés során, az egészséget vagy testi épséget károsító hatás éri, érheti vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja.

A gyakorlati képzést irányító csak az előírt minőségű védőfelszereléssel ellátott tanulót foglalkoztathat, illetve oktathat.

A kiadott egyéni védőeszközöket a tanuló köteles rendszeresen ki-, illetve letisztítani.

A szakmai oktatók kötelesek rendszeresen felülvizsgálni területükön alkalmazott védőeszközök állapotát, a tisztítás-karbantartás megtörténtét.

A szakképző intézmény munkavállalóira vonatkozó védőeszközök használatát az adott intézmény szabályzata tartalmazza.

 23.5  A biztonságot érintő általános magatartásbeli szabályok

A tanulónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatásra alkalmas állapotban kell megjelennie, vagyis

1. alkoholos befolyásoltságtól mentes;
2. megfelelően kipihent;
3. figyelmet tompító, bágyadtságot okozó gyógyszer hatása nélkül; 
4. kábítószer hatása alatt nem áll,
5. jó egészségi állapotban van.

A tanulói jogviszonyban levő csak olyan tevékenységet folytathat, amely összhangban van a gyakorlati képzéssel. Felügyeletéről a gyakorlatvezető gondoskodik.

24. Tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

Egyeztető eljárás célja, módja, menete

A tanulókat súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi felelősség terheli. A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának módját a 2019. évi LXXX törvény 65 §, valamint a 12/2020 (II:7) Kormányrendelet 196 §-214 § részletesen szabályozza. A fegyelmi eljárást a Szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet 200. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy és a sértett tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

1. A fegyelmi eljárás az egyeztető eljárással kezdődik. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében 
2. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő, és ha van, a sértett az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához hozzájárul-e.
3. Ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő és a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához írásban egyaránt hozzájárult, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 
4. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
5. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője vagy a meghatalmazott képviselő kérelmére az egyeztető eljárás lefolytatása kötelező, kivéve, ha

• a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához nem járult hozzá,
• a tanuló fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• a tanuló a kötelességszegést a korábban kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt követte el, vagy
• a tanuló ellen a kötelességszegés elkövetését megelőző egy éven belül indult fegyelmi eljárást egyeztető eljárás eredményeképpen született megállapodás alapján szüntették meg.

6. Az egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a fegyelmi bizottság elnökének a feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a tanuló egyaránt elfogad.
7. Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, és fegyelmi tárgyalást kell tartani.

Az egyeztető eljáráson jelen vannak:

• a sértett (ha a sértett kiskorú, a gondviselő)
• a kötelességszegő (ha a kötelességszegő kiskorú, a gondviselő)
• az eljárás lefolytatására felkért személy
• osztályfőnök, kollégiumi oktató, vagy kollégiumvezető
• DÖK megbízottja
• igazgatóhelyettes, amennyiben meghívást kap

Az egyeztető eljárás során létrejött megállapodást írásba kell foglalni. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre a megkezdésétől számított 15 napon belül (nem születik megállapodás a felek között), a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

25.  Hagyományápolás: ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az iskola hagyományai szolgálják egyrészt intézményünk egyéni arculatának ápolását, alakítását; másrészt a tanulók erkölcsi, érzelmi, közösségi és hazafias nevelését. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az oktatói testület az éves munkatervben határozza meg.

Az iskola hagyományos ünnepségei, rendezvényei:

Az ünnepélyeken való megjelenés kötelező. A mulasztás igazolása a Házirendben előírtak szerint történik. Az iskolai hagyományok ápolásával, a rendezvények megszervezésével kapcsolatos feladatokat, ezek felelőseit és a rendezvények időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza.

Az igazgató felelős a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért.

V. Személyes és közösségi hatáskörök és feladatkörök, átruházott feladatkörök

Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos meghatározott ügyekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Szakképzési centrum esetében az annak részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete, míg a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

26. Az oktatói testület feladat-, és határköre

26.1 Az oktatói testület dönt

• saját működésének és döntéshozatalának rendjéről e szabályzat keretei között
• a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról
• a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének

            elfogadásáról

• a szakképző intézmény éves munkatervének elfogadásáról
• a továbbképzési program elfogadásáról
• a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
• az oktatói testület képviseletében eljáró oktató kiválasztásáról
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról
• a tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben
• a jogszabályban meghatározott más ügyekben

26.2 Az oktatói testület véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz

• a szakképző intézményi felvételi követelmények meghatározásakor
• a tantárgyfelosztás elfogadása előtt
• az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt
• a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
• jogszabályban meghatározott ügyben kötelező az oktatói testület véleményét kikérni

Az óraadó oktatók kizárólag az alábbi esetekben rendelkeznek szavazati joggal:

-         a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, -           a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, illetve

-         a tanulók fegyelmi ügyei.

Az oktatói testület- a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével- a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból-meghatározott időre vagy esetileg- bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az igazgatóra, az egyes osztályokban tanító oktatókra, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár.

A tanév során az oktatói testület legalább az alábbi értekezleteket tartja:

• Alakuló, tanévnyitó, tanévzáró értekezlet
• félévi és év végi osztályozó értekezlet
• munkaértekezletek
• nevelési értekezlet
• rendkívüli értekezlet (az intézményvezető, vagy az oktatói testület tagjai egyharmadának kezdeményezésére, illetve a képzési tanács vagy a diákönkormányzat kezdeményezésére – az Szkt. 127. § (7) bekezdése szerint)

Az oktatói testület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy hitelesítő személy ír alá.

Az oktatói testület döntéseit és határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, jogszabályban meghatározott esetekben pedig titkos szavazással dönthet.

A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.  A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Az oktatói testületi értekezleten kötelező a részvétel, ez alól csak indokolt esetben adhat az igazgató felmentést.

26.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására az oktatói testület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az oktatói testület vagy a vezetőség döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell az oktatói testületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy az oktatói testület választja, vagy az igazgató bízza meg.

27. Feladatkörök átruházása

27.1 Az oktatói testület feladatainak átruházása

Az egyes feladat- és jogkörök átadása

Az oktatói testület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az képzési tanácsra vagy a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek oktatói és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak az oktatói testületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

27.2 Az oktatói testület által létrehozott bizottságok, munkaközösségek

Az oktatói testület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – az alábbi állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból.

A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala,

• Együttműködik a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárás lebonyolítására létrehozott bizottsággal. (A bizottság működési rendjét az iskola maga határozza meg a jogszabályok figyelembe vételével)

Tagjai (intézményi sajátosságoktól függően):

• az intézmény vezetője vagy egyik helyettese,
• az érintett tanuló osztályfőnöke,
• egy, a fegyelmi ügyben független oktató,
• egy, a tanuló által felkért oktató,
• ifjúságvédelmi felelős (ha van ilyen)
• a diákönkormányzat képviselője.

27.3 Az oktatói testület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai

Az oktatói testület a törvényben meghatározott jogköréből a munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: - a szakmai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre megbízott oktatók véleményezése, - a munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése.

27.4 Az igazgatóra átruházott jog

Az oktatói testület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről.

27.5 Az adott osztályban tanító oktatókra átruházott jog

Az oktatói testület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító oktatók értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja.

Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő oktatói testületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről az oktatói testületnek.

Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként az oktatói testületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27.6 Igazgatói hatáskörök átruházása

Az intézmény igazgatója – az egyszemélyi felelősségének érvényesülése és beszámoltatási kötelességének teljesítése mellett – a következő hatásköröket ruházhatja át:

27.6.1 Az általános igazgatóhelyettesre átruházott feladat-, és határkörök

• a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,
• az órarend készítés során felmerülő problémákban a döntési jogot,
• az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos döntési jogot,
• a szervezeti felépítés alapján hozzátartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését,
• a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és teljesítményértékelését,
• az elektronikus tanügyigazgatási rendszer naprakész adattartalmáért való felelősséget,
• a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezése,
• az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátása
• az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezése, szervezésése, irányítása és ellenőrzése,
• az osztályfőnöki és a közismereti tárgyak munkaközösségeinek a munkájának az irányításának a jogát.

27.6.2 A szakmai igazgatóhelyettesre átruházott feladat-, és határkörök

• a szakmai rendezvények szervezésével kapcsolatos döntési jogot,
• a szakmai tantárgyfelosztás előkészítését,
• a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését, az ellenőrzésüket, és teljesítményértékelésüket
• a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és a teljesítményértékelést,
• a szakmai tárgyak munkaközösségének a munkájának az irányításának a jogát,
• az intézményben folyó szakmai oktató és nevelő munka tervezésének, szervezésének, irányításának és ellenőrzésének a jogát,
• a szakmai vizsgák előkészítésének, szervezésének és bonyolításának a jogát.

27.6.3 Műszaki vezetőre átruházott feladat-, és határkörök 

• növénytermesztési feladatok tervezése, szervezése, részvétel a végrehajtásban,
• a munkavédelmi előírások maradéktalan betartásának ellenőrzése,
• kapcsolattartás a tangazdaságokkal a feladatok szervezése során

27.6.4 Tangazdaság-vezetőkre átruházott feladat-, és határkörök

• a szakmai gyakorlatok szervezésének a jogát,
• a külső gyakorlati partnerekkel történő kapcsolattartásnak a jogát,
• a tangazdaságban folyó munka ellenőrzésének a jogát.

27.6.5 Kollégiumvezetőre átruházott feladat-, és határkörök

• a kollégiumi oktatók munkájának szervezése, irányítása értékelése
• a kollégiumi házirend betartatása
• kollégiumi nevelőmunka irányítása

28. Képzési Tanács 

28.1 A szakképző intézményben

1. a tanulók jogainak érvényesítése és kötelességük teljesítésének elősegítése érdekében,
2. a nevelő-oktató munka támogatása,
3. az oktatói testület, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a fenntartó, továbbá a szakképző intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása, és
4. a helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából a Kormány rendeletében meghatározott tagokból álló, a szakképző intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményező és javaslattevő testületként működő képzési tanács hozható létre.

A képzési tanács figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő és oktató munka eredményességét. A képzési tanács a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a szakképző intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.

A képzési tanács véleményt nyilváníthat a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a képzési tanács véleményét a szakképző intézmény szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt.

A képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.

Az igazgató a kezdeményezéstől számított harminc napon belül a képzési tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre a képzési tanács megalakításának előkészítéséhez.

28.2 A képzési tanácsba (választás)

1. a szülők képviselőit a szakképző intézmény tanulóinak törvényes képviselői,
2. a tanulók képviselőit a szakképző intézmény diákönkormányzatának tagjai, diákönkormányzat hiányában a szakképző intézménybe járó tanulók,
3. az oktatói testület képviselőit az oktatói testület tagjai, választják. A képzési tanácsba a tanulók törvényes képviselői, a tanulók és az oktatói testület azonos számú képviselőt választhatnak.

A képzési tanácsba delegálhat

1. egy képviselőt a fenntartó, és
2. összesen egy képviselőt a szakképző intézmény székhelye szerinti

• települési önkormányzat és más gazdálkodó szervezetek,
• nemzetiségi önkormányzatok,
• egyházi jogi személyek,
• területileg illetékes gazdasági kamarák és
• civil szervezetek.

Ha a szakképző intézmény nemzetiségi szakmai oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, a képzési tanácsba egy tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a szakképző intézmény székhelye szerinti településen működő nemzetiségi civil szervezetek.

A képzési tanácsot a tagok által maguk közül választott elnök képviseli.

28.3 A képzési tanács (döntés)

1. saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
2. tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

Az intézmény nem ruház át döntési jogot a képzési tanácsra. A képzési tanács a véleményezési joggal rendelkezik mindazokban a kérdésekben, amelyek a jogszabályokból következik, saját hatáskörében dönthet a szakképző intézmény munkájának a támogatásáról.

28.4 A képzési tanács véleményt nyilváníthat különösen az alábbi kérdésekben

• Az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
• Az intézmény szervezeti és működési szabályzatáról
• Az intézmény házirendjéről
• Az intézmény költségvetéséről
• Az intézmény pályázatokkal kapcsolatos feladatainak ellátásáról
• Az intézmény infrastrukturális fejlesztésének tervezéséről
• Az intézményi alapítványok esetében az alapítványi támogatások megszervezéséről
• Az intézménnyel kapcsolatos stratégiai kérdésekről
• Az intézmény vezetőjének az intézmény működéséről szóló, félévente esedékes beszámolójáról, a működéssel kapcsolatos álláspontokról, megoldási javaslatokról
• Az intézmény működésével kapcsolatos egyéb feladatok – a jogszabályok adta kereteken belüli- támogatásáról.

A képzési tanács feladata ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

A fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény esetében a szakképző intézmény költségvetésében – gondoskodik a képzési tanács működési feltételeiről.

VI.  Az  intézmény működését érintő egyéb kérdések szabályozása

29. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az intézményben az iskola-egészségügyi felügyeletet és ellátást iskolaorvos és védőnő végzi, akik az illetékes egészségügyi szerv alkalmazásában, vagy vele szerződéses viszonyban állnak. Feladatuk a tanulók megelőző jellegű egészségügyi ellátása, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, közegészségügyi -járványügyi feladatok ellátása, egészségnevelés végzése.

Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: 

• iskolaorvosi szűrővizsgálatok,
• egészségügyi alkalmassági vizsgálatok,
• fogorvosi szakellátás.

Az iskolaorvos a rendelési idejében bármikor fogadja a tanulókat, a védőnő heti két alkalommal tart ügyeletet az intézményben. Az ügyeleti időről a titkárságon kapnak a tanulók információt.

A tanulók évenként két alkalommal külön beosztás szerint fogászati, illetve általános szűrővizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatokon való részvétel kötelező.

A kötelező orvosi vizsgálatokat osztályonként úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. 

Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az oktatási-nevelési igazgatóhelyettessel legalább egy héttel előre egyezteti. 

Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 

Ha a tanulónak vagy a dolgozónak az intézményben tartózkodás ideje alatt egészségügyi ellátásra van szüksége, az ügyeletes vezető kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost vagy mentőt hív.

29.1 Az iskolaorvos és a védőnő 

1. gyógyító-megelőző feladatai:
   • elsősegély jellegű betegellátás, az elsősegély feltételeinek ellenőrzése, elsősegély oktatása;
   • beiratkozás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálat végzése;
   • szakmai alkalmatlanság esetén javaslatot tesz az egészségügyi állapotnak megfelelő szakma választására, segíti a sikeres pályaválasztást – figyelembe véve a szakorvosi véleményt;
   • a testi, szellemi vagy érzékszervi elváltozás miatt kiszűrt tanulók gondozásba vétele, szükség esetén kiegészítő vizsgálatra küldése;
   • a krónikus betegek gondozása, a háziorvossal, a szakorvossal együttműködve; 
   • szükség esetén a tanuló gyógytestnevelésre irányítása; 
   • a tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése;
   • meghívás esetén részt vehet a munkavédelmi szemléken.
2. közegészségügyi -járványügyi munka
   • járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző betegségek esetén az elrendelt járványügyi intézkedések elrendelése, dokumentálása;
   • közegészségügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére;  tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.

29.2 A dohányzással kapcsolatos előírások 

Az intézményben – ideértve az intézmény udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az intézmény parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. 

Az intézményben és az azon kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros anyagok fogyasztása tilos. 

30. Az Szkt. 35. §-a szerinti egyéb foglalkozások és oktatási formák 

(fejlesztés, tanórán kívüli egyéni+csoportos: ped-i célú fogl., felügyelet a programok alatt stb.) Az intézmény a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. 

A foglalkozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi.

A foglalkozások helyét és időtartamát a KRÉTA felületén az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes rögzíti, a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. 

A foglalkozásokat KRÉTÁ-ban a tanórákhoz hasonlóan dokumentálni kell. 

A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató az adott tanév szeptember 15-ig hirdeti meg, ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a heti időbeosztásról és a foglalkozást tartó oktató személyéről. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél, vagy a foglalkozást tartó oktatónál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. 

(Eseti, tanórán kívüli foglalkozásokra e szabályok nem kötelezőek.)

A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre, a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

Valamennyi tanórán kívüli foglalkozás csak oktatói részvétellel szervezhető meg és bonyolítható le. 

30.1 A tanórán kívüli foglalkozások formái:

• korrepetálás, felzárkóztatás,
• sportkörök,
• szakkörök,
• tehetséggondozó foglalkozások (beleértve a versenyfelkészítést is),
• nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások,
• továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
• érettségire, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások,
• tanulmányi kirándulás, mozi- és színházlátogatás,
• szervezett külföldi utazások,
• tanulmányi vagy osztálykirándulás,
• sportnap, egészségnap, projektnap,
• egyéb szabadidős rendezvények.

Az intézmény a testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat is szervez. A foglalkozások célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. 

30.2 A kirándulások szervezésének és lebonyolításának általános szabályai

• Kirándulások, színház, tárlat, múzeum, egyebek látogatása foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt ugyanakkor csak az igazgató előzetes engedélyével, ill. az érintett szülők írásos engedélyével szervezhetők. 
• A tanév elején tervezett osztálykirándulások időpontját egy hónappal előtte be kell jelenteni az oktatási-nevelési igazgatóhelyettesnek.
• A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az osztályfőnökök és az oktatók tanmenetének szerves része. 
• A kirándulásokat a diákönkormányzattal és a szülőkkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható          kérésének        és         javaslatainak, továbbá           anyagi lehetőségeinek figyelembevételével kell megtervezni és szervezni.
• Az intézmény által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő oktatót kell biztosítani, amennyi a zavartalan és biztonságos lebonyolításhoz szükséges, de csoportonként – amennyiben a csoport száma meghaladja a 15 főt – legalább 2 főt. 
• A programok szervezői kötelesek minden esetben a Házirend szabályait, a balesetmegelőzési előírásokat betartani, betartatni. Minden esetben gondoskodniuk kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 
• Rendkívüli helyzet, esemény fennállása során a program szervezője, felelőse köteles az intézmény igazgatóját haladéktalanul értesíteni. 
• A szakmai és tanulmányi kirándulások szervezői az osztályfőnökökkel egyeztetve állítják össze programjukat. Minden esetben figyelembe kell venni a szakmai igényeket, az osztály órarendjét. 
• A kirándulásokat a tanulói névsorral leadva az igazgató engedélyezi írásbeli kérelem alapján, melyhez a programszervező az előzetes tervet és költségvonzatot csatolja. A tanítási időn kívüli kirándulást is be kell jelenteni írásban a résztvevők névsorával együtt.
•  A program befejeztével a szervező írásos beszámolót és költségelszámolást készít abban az esetben, ha a tanulmányi kirándulást az intézmény részben vagy teljes egészében finanszírozta.
• A kirándulás akkor szervezhető meg, ha az osztály 80%-a azon részt tud venni. Ha a diák nem tud részt venni a kiránduláson, a kirándulást szervező oktató gondoskodik arról, hogy tanítási vagy egyéb foglalkozásokon vegyen részt. 
• A túrák, táborok szervezése szintén igazgatói hozzájárulással kezdhető el. Ezen programok lehetőleg szünetekre essenek, illetve 2x1 tanítási nap engedélyezhető a részvételre. A túrák, táborok, kirándulások bekerülési költségét a diákok/szülők saját maguk fizetik. Az intézmény pályázaton nyert pénzből támogatást nyújthat. 

30.3 Külföldi utazások általánosan kötelező szabályai 

• Tanítási idő alatt vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a munkavállalók minden olyan egyéni és csoportos utazásához, amelynek célja külföldi tanulmányok folytatása, külföldi szakmai gyakorlat, tanulmányút, külföldi továbbképzés, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel; az igazgató előzetes engedélye szükséges. 
• Csoportos utazás esetén a kérelmet, az utazócsoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. 
• A kérelemnek tartalmaznia kell: a kint tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók nevét, osztályát, számát, a kísérők nevét. 
• Tanítási idő alatt, iskolai célból szervezett utazás időtartamára a munkavállalók részére szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást az igazgató a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján jogosult engedélyezni. 

30.4 A diákkörök létrehozásának és működésének rendje

• A tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésük alapján diákköröket hozhatnak létre. Diákkörnek tekinthető a szakkör, az érdeklődési kör, az önképzőkör, az énekkar, a művészeti csoport és az egyszeri alkalomra alakult csoport.

A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. 

• A diákkör minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az intézmény biztosítja, ezért indításukhoz igazgatói engedélyre van szükség. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért oktatók, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. 
• A diákkörökre vonatkozó részletes szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza.

31. Tanulók díjazásának mértéke az esetben, amikor az intézmény a tulajdonában került dolog értékesítésével bevételre tesz szert

A tanulót az intézményi SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került termék értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. 

A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az igazgatóval abban, hogy a tanuló az általa készített termék tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani.

Ha a terméket az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében az SZMSZ-ben külön megállapodásban meghatározott díjazás illeti meg. 

Az intézményi foglalkozás keretében a tanuló által készített termékek tulajdonjoga a tanulót akkor illeti meg, ha a terméket az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára.

A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által intézményi anyagból készített termékek tulajdonjoga az iskolát illeti meg.

Ha a tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő terméket az intézmény bérletbe adja vagy – az adásvétel kivételével – saját hasznára fordítja, a bevétel 10 %-a illeti meg a tanulót. 

Ha a terméket az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a nyereség 10 %-a illeti meg.

Ha az előállított dolog a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti szellemi alkotás, a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 

A díjazás mértéke egyedi elbírálás alapján történik.

32. Oktatók munkarendje

A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató/támogató oktató (továbbiakban: oktató) teljes (rendes) munkaideje napi nyolc, heti negyven óra. Az oktató – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – a tanítási évre vetített munkaidőkerete 80 %-át (kötött munkaidő) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, amelybe be kell számítani:

• az oktató által a kötött munkaidő 70%-ában, osztályfőnök esetében 65%-ában; támogató oktató heti 30 órában a kötelező foglalkozások és 
• a kötelező foglalkozásoknak nem minősülő, a szakmai oktatással összefüggésben elrendelhető egyéb feladatok időtartamát. 

Az oktató a tanév helyi rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapokon a munkaköri leírásában szereplő oktatói feladatokat végez (pl. értekezlet, intézményi program, továbbképzés). 

Az oktató munkaköri feladata - így a munkaidejébe beletartozik - a folyosóügyelet ellátása és a hiányzó oktató helyettesítése – a jogszabály által előírt időmértékig. 

Hivatalos távollétnek számít, ha az oktató 

• az igazgató által elrendelt, vagy az éves beiskolázási tervben szereplő képzésen, továbbképzésen vesz részt,  
• olyan szakmai fórumon vagy tanulmányúton vesz részt, amelyre az igazgató delegálta, 
• az iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyre, tanulmányi programokra kíséri a tanulókat.

32.1 Az oktatók munkaidejének beosztása

 Az oktatók által a tanítási évben ellátandó heti tanítási órák és egyéb foglalkozások számát a tantárgyfelosztás tartalmazza. A tantárgyfelosztás a személyi feltételek változása esetén a tanítási év közben módosulhat, melyet minden esetben engedélyeztetni szükséges a fenntartóval.

Az oktatók tanítási órákra/kollégiumi foglalkozásokra, ügyeletre vonatkozó munkaidő-beosztását a mindenkori tantárgyfelosztás alapján összeállított órarend, illetve ügyeleti rend tartalmazza. A projektoktatás igényeit figyelembe véve a kötött munkaidő az éves munkaidőkeretet változatlanul hagyása mellett a tanítási hetek között átcsoportosítható. A be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. Külön megállapodást kell kötni a szakmai képzésben a kötött munkaidőkeretet meghaladó foglalkozások ellátására.

A felelős vezető a hiányzó oktató csoportjának felügyeletét lehetőség szerint szakszerű helyettesítéssel szervezi meg. A szakszerű helyettesítésről, illetve a tanítási időn kívül eső felügyeletről legkésőbb a megelőző napon tájékoztatni kell az érintett oktatót.

Az oktatók az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások időpontját az érintett tanulói csoporttal való előzetes egyeztetés alapján maguk határozzák meg, figyelembe véve a tanulók érdekeit és a jogszabályban meghatározott napi megengedett óraszámát. 

A tanítás nélküli munkanapok munkaidő-beosztását a tanév helyi rendje tartalmazza. 

Az oktató napi munkaideje alkalmanként a nyolc órát meghaladhatja, ha a tanév helyi rendjében meghatározott munkaköri feladat elvégzése délutáni vagy esti időpontra esik (értekezlet, fogadóóra, bál stb.).

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra) és a kötött munkaidővel ellátandó (32 óra) feladatokat az igazgató határozza meg. 

A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás az oktatói testület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az intézmény munkaterve tartalmazza. 

Az oktató az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csengetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. 

A reggeli ügyeletet ellátó oktatónak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. 

Az intézményi tanműhelyben a 30 perces szünet Házirendben meghatározott idejét kötelezően be kell tartani, ettől eltérő szünetet az oktató a szakmai igazgatóhelyettes hozzájárulásával engedélyezhet. Az iskolán kívüli helyszínen megvalósuló gyakorlati foglalkozás esetén a szünetet az oktató engedélyezi, de a tanulók felügyeletéről ebben az esetben is gondoskodnia kell. 

A testnevelő oktatóknak az öltözőt ki kell nyitniuk a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel, és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartaniuk. A tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodni kell. 

Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt élő szóban, vagy telefonon, vagy e-mailben értesíteni kell az illetékes vezetőt. Ezzel párhuzamosan a közvetlen felettes e-mail címére is meg kell küldeni a távolmaradásról a bejelentést. Az újbóli munkába állást ugyanilyen formában kell jelezni, legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. 

Az oktató az éves tantárgyfelosztás szerint megtartott tanítási óráit, a tanórán kívüli foglalkozásokat az e-naplóban, (a csoportnaplóban, a tanórán kívüli foglalkozásait korrepetálási, szakköri naplóban) köteles dokumentálni. 

32.2 A túlórák elszámolása, díjazása

Túlmunkának minősül a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) Korm. rendelet 135. § (1) bekezdésében meghatározott tanítási évre vetített munkaidőkeretet meghaladóan teljesített munkaidő.

A be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő (szülési szabadságon lévő, gyermekgondozás miatt távollévő, valamint betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy naptári hónapot meghaladóan távollévő) oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. Külön megállapodás köthető a foglalkozások tanítási évre számított munkaidőkeretét meghaladó foglalkozások, valamint a kollégiumi támogató oktatók ügyeleti feladatainak ellátására is.

A külön megállapodással történő túlmunka elszámolása időszakosan történik a Szakképzési Centrum által meghatározott ütemezéssel, egységes óradíjjal, ügyeleti díjjal.

Az elszámolási ütemezést, teljesítési igazolások módját, óradíjakat a külön megállapodásban kell szabályozni.

33. Az iskolai büfé nyitva tartási rendje, a tanulók ott tartózkodásának szabályai

Az intézményben élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtethető.

Az ehhez szükséges szerződés megkötéséhez a szakképzési Centrum főigazgatója beszerzi, és a szerződésben rögzíti az alábbi szervek véleményét:

• Iskola-egészségügyi szolgálat szakértői véleménye.

A szerződés megkötéséhez és módosításához szükséges.

Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelele az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá, hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a szakképző intézmény rendjét vagy rontja a szakmai oktatás hatékonyságát. Nem köthető, illetve nem módosítható élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére irányuló szerződés, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakértői véleménye szerint az árukínálat nem felel meg az e bekezdésben meghatározott ajánlásoknak.

• A képzési tanács és a diákönkormányzat véleménye.

Az élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának meghatározásához szükséges.

Az intézményben, valamint a szakképző intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó termék, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható.

Az iskolai büfében tartózkodásra az intézmény házirendjében foglaltak adnak iránymutatást.

34. Dokumentációs feladatok, iratkezelés

34.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

Az intézményi nyomtatványok az oktatásért, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi-, adatvédelmi- és biztonsági követelmények megtartásával elektronikusan is elkészíthetők és tárolhatók.

34.2 Az intézmény által kötelezően használt nyomtatvány lehet:

• nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött, papíralapú nyomtatvány,
• nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,
•  elektronikus okirat,
• elektronikus úton előállított, az intézményben hitelesített papíralapú nyomtatvány.

34.3 A nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza: 

• az intézmény nevét, címét, 
• oktatási azonosítóját, 
• a megnyitás és lezárás dátumát, 
• az intézmény vezetőjének aláírását 
•  körpecsétjét. 

34.4 Az elektronikus úton előállított, kitöltött nyomtatványokat nyomtatott formában is elő kell állítani: 

• törzslap, 
• szakmai vizsgajegyzőkönyvek, törzslapok, törzslapkivonatok, 
• osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, 
• ágazati alapvizsga dokumentumai,
• érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, 
• tantárgyfelosztás, 
• közösségi szolgálat dokumentumai.

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 

• el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével, 
• a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig irattári dokumentumként kell őrizni. 

A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények           betartásáért     az        intézményvezető        felel,    valamint          a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 

34.5 A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje:

• a papíralapú dokumentumra fel kell vezetni a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását, az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát; 
• összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a borító lapon, vagy annak belső oldalán kell feltüntetni a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását, az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, illetve azt, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. 

34.6 Az elektronikus napló hitelesítésének rendje

Az adatok tárolása a napló használata során a KRÉTA rendszer szerverein történik.

A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a foglalkozások tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését és egyéb, az oktatók munkáját segítő információkat. 

Havonta és a tanév végén ki kell nyomtatni az oktatók/támogató oktatók havi, illetve éves munkaidő elszámolását, melyet az intézmény vezetőjének aláírásával és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíteni kell.

A szorgalmi idő félévekor és tanév végén ki kell nyomtatni a tanulók által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a tanulói záradékokat. A félévi felsorolt tanulói adatokat tartalmazó kivonatot az osztályfőnöknek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével el kell látni, az iratot át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papíralapú törzskönyvet kell nyomtatni, amely a megjelölt személyek aláírásával és az intézmény köralakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. 

A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. 

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot pl. intézményváltás esetében. 

Amennyiben nem külső szerveren tárolják (ld. KRÉTA rendszer), a tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót az Iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint archiválni szükséges. (KRÉTA rendszerben történő működés esetén a mentés és archiválás külső szerverre nem kötelező!)

34.7 Egyéb elektronikusan megküldött anyagok

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk (archiváljuk). A mappához kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. 

Iktatott elektronikus iratokat csak az intézmény központi e-mail címéről lehet továbbítani az igazgató engedélyével. Az igazgatóhelyettesek úgy továbbíthatnak saját e-mail címükről iktatott iratot, hogy becsatolják a központi e-mail címet.

Adatszolgáltatásra vonatkozó adatokat a Centrum felé az igazgatóhelyettesek és a pénzügyi ügyintéző dolgozó, illetve az igazgató által kijelölt személy kizárólag az igazgató jóváhagyásával, az „igazgató megbízásából” címszóval küldhet.

Amennyiben az irat iktatásra kerül, ki kell nyomtatni és az irattárba kell helyezni.  

34.7.1 Az elektronikus úton előállított és már hitelesített dokumentumok kezelése, tárolása

Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. 

Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az igazgató biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: 

• adathordozókat, 
•  az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt. 

Az adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. 

Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 

34.7.2 Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése

Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: 

• törléssel, 
• az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

35. Munkaköri leírás-minták

35.1 Általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettes

35.2 Szakmai igazgatóhelyettes munkaköri leírása

35.3 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírása

Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

MUNKAKÖR TARTALMA   

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Titoktartási kötelezettség terhel minden, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum informatikai rendszereivel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyt, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolat milyen jogviszonyból ered. A titoktartási kötelezettség kiterjed a rendszerben kezelt adatokra, valamint a rendszer felépítésére, működési rendjére vonatkozó adatokra, a biztonsági rendszabályokra egyaránt. A titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül áll fenn és az érintett személy a mindenkor érvényes jogszabályok alapján tartozik e kötelezettségéért felelősséggel.

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Budapest, 2021. január 11.

………………………………….                                                  ………………………………….                                                                                                      

munkavállaló                                                                  munkakört irányító közvetlen felettes

                                                                                          ………………………………..

                                                                                                                   gazdasági igazgató

………………………..

             kancellár

35.4 Oktatói munkaköri leírás

Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

MUNKAKÖR TARTALMA   

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

 Titoktartási kötelezettség terhel minden, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum informatikai rendszereivel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyt, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolat milyen jogviszonyból ered. A titoktartási kötelezettség kiterjed a rendszerben kezelt adatokra, valamint a rendszer felépítésére, működési rendjére vonatkozó adatokra, a biztonsági rendszabályokra egyaránt. A titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül áll fenn és az érintett személy a mindenkor érvényes jogszabályok alapján tartozik e kötelezettségéért felelősséggel.

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Budapest, 2020. szeptember 16.

 ………………………………….                                           ………………………………….                                                                              

                      munkavállaló                                                                munkáltatói jogkör gyakorlója

                                                                                                            ………………………………..

                                                                                                                                  igazgató

35.5 A kollégiumi felügyelő munkaköri leírása

35.6. Gondnok, adminisztrátor

Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

MUNKAKÖR TARTALMA   

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Titoktartási kötelezettség terhel minden, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum informatikai rendszereivel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyt, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolat milyen jogviszonyból ered. A titoktartási kötelezettség kiterjed a rendszerben kezelt adatokra, valamint a rendszer felépítésére, működési rendjére vonatkozó adatokra, a biztonsági rendszabályokra egyaránt. A titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül áll fenn és az érintett személy a mindenkor érvényes jogszabályok alapján tartozik e kötelezettségéért felelősséggel.

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Budapest, 2021. január 11.

………………………………….                                                  ………………………………….

                                                                        munkavállaló  kancellár

                                                                                                            ………………………………..

                                                                                                                      gazdasági igazgató

                                                                                                            ………………………………..

                                                                                                                             igazgató            

35.7. Gépkocsivezető, lovász

Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

MUNKAKÖR TARTALMA   

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Titoktartási kötelezettség terhel minden, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum informatikai rendszereivel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyt, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolat milyen jogviszonyból ered. A titoktartási kötelezettség kiterjed a rendszerben kezelt adatokra, valamint a rendszer felépítésére, működési rendjére vonatkozó adatokra, a biztonsági rendszabályokra egyaránt. A titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül áll fenn és az érintett személy a mindenkor érvényes jogszabályok alapján tartozik e kötelezettségéért felelősséggel.

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Budapest, 2020. augusztus 17.

………………………………….                                            ………………………………….                                                                              

                      munkavállaló                                                                munkáltatói jogkör gyakorlója

                                                                                          ………………………………..                  

                                                                                                                  igazgató

35.8 Tangazdasági dolgozó

Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

MUNKAKÖR TARTALMA   

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Titoktartási kötelezettség terhel minden, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum informatikai rendszereivel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyt, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolat milyen jogviszonyból ered. A titoktartási kötelezettség kiterjed a rendszerben kezelt adatokra, valamint a rendszer felépítésére, működési rendjére vonatkozó adatokra, a biztonsági rendszabályokra egyaránt. A titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül áll fenn és az érintett személy a mindenkor érvényes jogszabályok alapján tartozik e kötelezettségéért felelősséggel.

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Budapest, 2021. április 22.

………………………………….                                            ………………………………….                                                                              

munkavállaló                                                                munkakört irányító közvetlen felettes

………………………………..

                                                                                                                               igazgató

36. Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe. (2019. évi LXXX.tv. a szakképzésről; 26 § (2) bek.).

36.1. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok:

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények gazdálkodását a szakképzési centrum mindenkor hatályos Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata, a Gazdasági Ügyrendje, továbbá az intézményekben dolgozó gazdasági ügyintézők munkaköri leírása szabályozza. 

A szakképzési centrum öntálló költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv, amely költségvetés magában foglalja az intézmények költségvetését is. 

Az intézményekre vonatkozó gazdálkodási kereteket minden naptári év március 31-ig az intézmény igazgatója, a szakképzési centrum főigazgatója, kancellárja és gazdasági igazgatója közösen határozzák meg. 

A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum Szervezeti és működési szabályzatának 36.

pontja a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg:

36.2. Az irányítása alá tartozók tekintetében a főigazgató vagy a kancellár

1. dönt a munkavállalói jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről,
2. dönt a megbízási jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről,
3. dönt a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásról,
4. munkáltatói igazolást ad ki,
5. dönt a távollét engedélyezéséről,
6. gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről,
7. ellenőrzi a munkavégzést, teljesítményértékelést végez,
8. ellátja a munkaszervezéssel kapcsolatos feladatokat, a munkavégzésre vonatkozóan

utasítást ad ki,

1. dönt az éves továbbképzési terv alapján a továbbképzésen való részvételről,
10. dönt a túlmunkáról, illetve a helyettesítés elrendeléséről,
11. engedélyezi a kiküldetéseket,
12. dönt a szabadságolási, a fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmekről,
13. dönt a jutalmazásról,
14. dönt a dolgozói kedvezmények, juttatások tárgyában benyújtott kérelmekről,
15. javaslatot tesz a kitüntetésekkel kapcsolatban az agrárminiszter részére.

36.3. Az igazgató átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogköre kiterjed

különösen a következőkre

1. javaslattétel az igazgatóhelyettes személyére az oktatói testület véleményezési jogának megtartása mellett,
2. javaslattétel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra, határozott vagy

határozatlan idejű jogviszony létesítésére,

3. munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat beutalásának aláírása,
4. a nem oktató munkakörben alkalmazottak munkaköri besorolása,
5. szabadság engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján,
6. jogszabályban meghatározott, munkáltatói mérlegelést nem igénylő esetben a fizetés nélküli szabadság engedélyezése,
7. oktatók számára az Szkr.135.§ alapján a kötött munkaidő felső határa feletti helyettesítés elrendelése,
8. munkaköri leírások elkészítése,
9. a munkavégzés ellenőrzése, értékelése,
10. a munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítás kiadása,
11. javaslattétel az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvételre,
12. javaslattétel a kancellárnak a túlmunkáról, illetve a helyettesítés elrendeléséről,
13. a belföldi kiküldetések engedélyezése a kancellár egyidejű tájékoztatása mellett,
14. javaslattétel a főigazgató felé a szakképző intézményi dolgozók jutalmazására és kitüntetésére,
15. javaslattétel a főigazgató felé, a dolgozói kedvezmények, juttatások tárgyában.”

37. Az oktatási intézmény bélyegzőhasználata 

37.1 A bélyegzők típusai, leírása

Az intézményben az alábbi típusú, formátumú bélyegzők használatosak:

1. hivatalos bélyegző: köralakú, szimpla keret, melynek közepén Magyarország címere van.  A hivatalos bélyegzők felirata

2. címbélyegző: az intézmény azonosítására (ügyiratokon, kiadmányokon, borítékokon) szolgáló bélyegző. Téglalap alakú, keret nélküli bélyegző.

A címbélyegzők felirata

c) ügyviteli bélyegző: minden, az a) és b) kategóriába nem tartozó, illetve nem aláírás hitelesítésére szolgáló bélyegző:

• iktató bélyegző,
• érkeztető bélyegző,
• dátumbélyegző,
• díjhitelesítő bélyegző a Magyar Posta Zrt felé, felirata: DÍJ HITELEZVE,
• hitelesítő bélyegző (A másolat az eredetivel mindenben megegyezik.),
• teljesítést igazoló bélyegző (az elvégzett munka, szolgáltatás stb. teljesítésének igazolására),
• záradékbélyegző.

37.2 A bélyegzők használatára jogosultak köre

1. Hivatalos bélyegző
   • igazgató,
   • oktatási-nevelési igazgatóhelyettes,
   • szakmai igazgatóhelyettes,
   • érettségi és szakmai vizsga jegyzője
2. Címbélyegző:
   • igazgató,
   • oktatási-nevelési igazgatóhelyettes,
   • szakmai igazgatóhelyettes,
   • kollégiumvezető,
   • gazdasági ügyintéző,
   • titkársági dolgozó,
   • érettségi és szakmai vizsga jegyzője
3. ügyviteli bélyegző:
   • igazgató,
   • oktatási-nevelési igazgatóhelyettes,
   • szakmai igazgatóhelyettes,
   • kollégiumvezető,
   • gazdasági ügyintéző,
   • titkársági dolgozó,
   • érettségi és szakmai vizsga jegyzője,

37.3 A bélyegzők megrendelése, nyilvántartásba vétele

A bélyegzők megrendeléséről az igazgató gondoskodik. A beszerzés a vonatkozó szabályok szerint történik. A megrendeléssel kapcsolatos igényeket az igazgató továbbítja a Középmagyarországi Agrárszakképzési Centrum közbeszerzési referense felé.

A bélyegzők nyilvántartásba vételéről az igazgató gondoskodik. A bélyegző nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

• a bélyegző sorszámát,
• a bélyegző lenyomatát,
• a bélyegzőt átvevő, használó és őrző munkavállaló nevét, munkakörét, aláírását,
• a bélyegző átadásának és visszavételének, érvénytelenítésének helyét, időpontját,
• a bélyegző elvesztésének vagy eltulajdonításának időpontját,
• az átadó és az átvevő aláírását.

A bélyegzőket az arra jogosultak csak a nyilvántartásba vételt követően használhatják.

37.4 A bélyegzők használati rendje

A bélyegzőt hivatali idő után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor el kell zárni. A körbélyegzőt szükség szerint (pl. kihelyezett szakmai vizsga) épületen kívüli munkavégzés során lehet az épületből kivinni. A bélyegző használója felel annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért.

Az intézményben keletkezett iratokon a bélyegző csak az arra jogosult aláírásával együtt használható.

A körbélyegző lenyomatához kék árnyalatú tintával átitatott párnát kell használni. Ettől eltérő színű tinta használata nem megengedett.

37.5 Bélyegzők megrongálódása, elvesztése

Amennyiben a használó észleli, hogy bélyegzője megrongálódott, használatra alkalmatlanná vált, elveszett, vagy azt eltulajdonították, haladéktalanul értesítenie kell az intézmény igazgatóját. Az igazgató felelőssége intézkedni arról, hogy a visszaélés megakadályozható legyen.

Az intézményvezető a kancellár és a főigazgató tájékoztatásával egyidejűleg gondoskodik a körbélyegző letiltásáról szóló közleménynek a Hivatalos Értesítőben való megjelentetéséről.

A körbélyegző elvesztését vagy eltulajdonítását a bélyegzőnyilvántartásban fel kell vezetni.

Az elveszett vagy eltulajdonított bélyegző, illetve megrongálódott, használatra alkalmatlan bélyegző pótlására új bélyegzőt kell rendelni.

37.6 A bélyegzők érvénytelenítése, selejtezése

A megrongálódott, használatra alkalmatlanná vált, valamint az elveszett, de időközben megkerült bélyegzőt a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrumba be kell küldeni.

A beküldött bélyegzőket olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely a további használatot lehetetlenné teszi, de a bélyegző beazonosítható marad. Erről az intézményvezető gondoskodik.

Az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

• az érvénytelenítés idejét,
• az érvénytelenítésben részt vevők nevét, munkakörét,
• az érvénytelenítés módját.

A jegyzőkönyv egy példányát a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrumnak az érvénytelenített bélyegzővel együtt be kell küldeni.

37.7. A bélyegzők képe, lenyomata

VII. A szakképző intézmény könyvtárának szervezeti és működési szabályzata

/Általános információk az iskolai könyvtár működéséről/

38. A könyvtár működése

38.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, szakmai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

A könyvtár működésének és igénybevételének szabályait külön SZMSZ szabályozza. 

Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.

A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni.

38.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai:

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

• a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
• tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
• az iskola szakmai programja és a könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,
• könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
• könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
• tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése a tanulók számára,
• a könyvtári állomány szakmai programnak megfelelő, a tanulók és az oktatók igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Továbbá
• a szakképzési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,
• számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása
• más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, -      részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

38.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

A könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el:

• előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt
• közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
• megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,
• folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
• követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
• követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
• az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,
• a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

38.4. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása:

• Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni.
• A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
• Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

38.5. A könyvtár szolgáltatásai

• szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése,
• tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,
• információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
• lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,
• tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról,
• más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
• könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása,
• nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
• tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.

38.6. A könyvtár használatának szabályai

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvek, a különféle dokumentumok kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkori érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba. A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. 

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. 

38.7. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár nyitva tartási ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

VIII. Az intézmény kollégiumi egységének Szervezeti és Működési Szabályzata 

39. A kollégiumi SZMSZ célja, tartalma, hatálya

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Közép-magyarországi ASZC Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium intézmény kollégiumi belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.  

39.1 A Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat célja és tartalma 

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott szakképző intézményben.  

A SZMSZ meghatározza a kollégium szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat, és azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolatait és működési rendszerét tartalmazza.  

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.  

39.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 

 A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.  A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.  

40. Az intézményhez tartozó kollégium alapadatai  

40.1. A kollégium címe: 

Közép-magyarországi ASZC Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium intézmény Kollégiuma 2119 Pécel, Maglódi út 57.

40.2 A kollégium tevékenységi köre

559000 Egyéb szálláshely szolgáltatás

40.3 Szervezeti felépítése  

 Vezető                lány csoport vezetője                              fiú csoport vezetője

1. Az intézményegység szervezeti egységeinek megnevezése  

Az alacsony létszámból adódóan nincsenek szervezeti egységek. Nemek szerinti csoportok vannak.

2. Vezető  

A kollégium élén az igazgató áll. Ő a kollégium közvetlen irányításával megbízhatja a kollégiumvezetőt, aki a támogató oktatókkal szorosan együttműködve irányítja és képviseli a kollégium működését. Az általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettes távollétében az aktuális ügyeletes felel a házirendben foglaltak betartásáért.

A kollégium vezetésére kijelölt dolgozó feladatai:  

• Elkészíti az éves munkatervet és ennek alapján irányítja az oktató-nevelő tevékenységet.  
• Gondoskodik a folyamatos, minőségi munkavégzés személyi-tárgyi feltételeiről  
• Kapcsolatot tart az iskola vezetésével  
• Értesítést küld a kollégiumi felvételről illetve az elutasításról.  
• Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel.  
• Gondoskodik a munka- és tűzvédelemi előírások betartatásáról.  
• Évente egy alkalommal a támogató oktatók munkájának értékelése  
• Kollégiumi fegyelmi ügyek kivizsgálása.  

3. Oktatói testület 

Tagja a kollégium valamennyi oktató munkakört betöltő alkalmazottja. Az oktatói közösség jogkörébe tartozó ügyeket az oktatók nevelői közössége kollektívan gyakorolja.  Az oktatói nevelői közösség véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Közreműködik mind az iskolai, mind a kollégiumi program, a „Házirend”, a „Szervezeti és Működési Szabályzat” elkészítésében.  

4. Az oktatók nevelői közösségének döntési jogköre
   • az oktatói program, az SZMSZ és a házirend  elfogadása,
   • a tanév munkatervének jóváhagyása,  
   • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, 
   • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,  

A nevelők felelősek:  

• az oktatói  Programban foglaltak betartásáért,
• a rájuk bízott tanulócsoport szakmai és erkölcsi fejlődéséért,  
• a kötelező foglalkozások időtartamának betartásáért (kezdés, befejezés),  
• a tanulók tanulmányi munkájának figyelemmel kísérésért, 
• a gyengébb tanulók felzárkóztatásáért,
• a Házirend betartatásáért.

 A nevelők kötelesek figyelembe venni:  

• a tantestület határozatait  
• a rendeletek, az irányító határozatait, javaslatait  
• az iskola igazgatójának utasításait, javaslatait  
• a oktatási-nevelési igazgatóhelyettes utasításait, javaslatait  

5. Technikai dolgozók   

A nem oktató munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján – a munkáltató, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum határozza meg, de elsődlegesen az igazgató állapítja meg.  

Nem oktató munkakörben dolgozók munkaidejét az igazgató határozza meg. Az egyedi munkaidő beosztásokat az egyes munkaköri leírások tartalmazzák. Betegség, hiányzás esetén az illetékes munkahelyi vezetőt kell értesíteni. 

f) Tanulók közösségei 

 A kollégium tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel jelentkezés alapján történik, melynek elbírálása az iskola igazgatójának döntési jogkörébe tartozik.  

A tanulókat tanév során kollégiumi csoportokba soroljuk (a csoportokat évfolyamonként soroljuk be).  

A csoportokban a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján folyik a nevelőtevékenység.  

g) Szülői szervezet 

A kollégiumban nem működik Szülői Munkaközösség. A feladatokat az iskola mellett működő Képzési Tanács látja el, tagjai között vannak olyan szülők, akiknek a gyermekük kollégiumi tagsággal rendelkezik.  

41. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a

kollégiumra vonatkozóan  

41.1 A oktatási-nevelési igazgatóhelyettes és az alkalmazotti közösségek közötti

kapcsolattartás formái és rendje  

A kollégium vezetője személyes, napi kapcsolatban áll a kollégium támogató oktatóaival és technikai dolgozóival.  

• A fontos tudnivalókat, utasításokat a következő formákban kommunikálja:  személyes egyeztetés  
• iskolai értekezlet anyagának nevelőtestület elé tárásával  

A kollégium alkalmazottai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik a kollégiumvezetővel, vagy az általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettessel, de a munkáltatói jogokért felelős, iskola igazgatójához is fordulhatnak.  

41.2. A diákönkormányzat és az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes közötti kapcsolattartás  

A diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) élén a választott kollégiumi DÖK vezetőség áll.  

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  

A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol:  

• a kollégiumi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor
• a házirend elfogadásakor és módosításakor.

A kollégiumi diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:  

• saját működésére és hatásköre gyakorlására  
• a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására
•  tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére.

A diákönkormányzat számára kijelölt külön helyiséggel nem rendelkezik, de szükség esetén megbeszéléseikhez a kollégium tud egy megfelelő helyiséget biztosítani.  

Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a kollégiumi diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell a kollégiumi élet egészéről, és választ kell adni a tanulók által felvetett kérdésekre. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.  

41.3 Az oktatók és tanulók közösségei  

A támogató oktatók nevelő-oktató tevékenységük során kollégiumi foglalkozások (csoportfoglalkozás, kötelezően választható foglalkozás, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás, valamint a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglakozások) alkalmával rendszeres kapcsolatban állnak a tanulókkal.  

A kollégiumi élet egészéről, a kollégiumi munkatervről, annak végrehajtásáról, az aktuális feladatokról az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes tájékoztatja a diákokat.  

A tájékoztatás történhet: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén. 

A támogató oktatók a foglalkozásokon rendszeresen tájékoztatják tanulóikat a kollégiumi élettel kapcsolatos tudnivalókról.  

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a kollégium vezetésével, a támogató oktatókkal és a kollégium dolgozóival.  

41.4 Oktatók és szülők  

A támogató oktatók az év eleji szülői értekezletek alkalmával találkoznak a szülőkkel. A szülők az iskolai szülői értekezletek valamint fogadónapok során rendszerint felkeresik a kollégiumot is. A csoportvezető oktatók az első félév lezárása után egy értékelőlapot juttatnak el a szülőkhöz, amely tartalmazza a gyermekük kollégiumi viselkedésével, magatartásával kapcsolatos tényeket.  

A szülők szükség esetén bármikor kezdeményezhetnek személyes találkozót az oktatókkal és fordítva.  

41.5 Oktatók és oktatók  

A kollégiumi nevelőtestület tagjai rendelkeznek iskolai munkaközösségei tagsággal is. A támogató oktatók rendszeresen részt vesznek a munkaközösségi értekezleteken és aktívan részt vesznek a munkaközösség által végzett feladatellátásban.  

A kollégiumi oktatói testület tagjai napi kapcsolatban állnak egymással. Kollégiumi napló és eseménynapló alkalmazásával írott formában is történik tájékoztatás, naplózás a napi történésekről. Hétfői napon az oktatási-nevelési igazgatóhelyettesi tájékoztató alkalmával megbeszélésre kerülnek az elmúlt hét és a soron következő hét programjai, teendői.  

41.6 Tájékoztatás az oktatói programról 

 Az oktatói programról a kollégium vezetője ad tájékoztatást előre egyeztettet idő-pontban a kollégiumban, amelyet írásban kell kérni és a kollégium vezetőjének kell eljuttatni.  

41.7 A külső kapcsolatok rendszere, formái  

Az intézményt a külső kapcsolatokban az iskola igazgatója képviseli, amelynek formájáról az iskolai SZMSZ rendelkezik.  

42. A kollégiumi működés rendje

A kollégium működésének célja, hogy az iskolától távollakó, naponta bejárni nem tudó tanulóknak szállást, étkezést biztosítson, továbbá az egészséges testi és szellemi fejlődést segítse elő. A nevelő - oktató munka célja, hogy a tanulók eredményesen végezzék el az iskolát, lehetőleg valamelyik felsőoktatási intézménybe felvételt nyerjenek, eredményes nyelvvizsgát tegyenek.  

A kollégiumi felvétel egy évre szól, azt minden évben meg kell újítani. A kollégiummal jogviszonyban álló tanulók minden tanítási évben az első tanítási napot megelőző napon költöznek a kollégiumba és a tanév utolsó tanítási napjáig tartózkodhatnak ott. A szóbeli érettségi időszakában a kollégium ügyeletet tart, így az érettségiző diákok számára biztosított a kollégiumi elhelyezés ezen időszakban is.  

A tanulók vasárnaptól péntek estig vehetik igénybe a kollégiumot. Mivel szombaton tanítás és kötelező iskolai foglalkozás nincs, a hétvégére hazautaznak.  

A kollégium igénybevétele ingyenes, a tanulók csak az étkezésért fizetnek a mindenkori normáknak megfelelően.  A kollégium működését a Házirend szabályozza.  

43. A kollégium tárgyi és személyi feltételei.  

43.1 Tárgyi feltételek  

A kollégium kétszintes épületben helyezkedik el. 

Helyiségek:  

Első emelet: 

• 5 lakószoba
• 1 oktatói szoba 
• 2-2 fürdő és WC helyiség  
• 2 melegítő-főző fülke (teakonyha)
• társalgó  

Földszint: 

• 5 lakószoba 
• 1 tanári szoba
• társalgó
• 1 védőnői szoba 

A szilenciumot a főépületben az osztálytermekben kell megszervezni.

43.2 Személyi feltételek 

• 1 fő oktatási-nevelési igazgatóhelyettes  
• 2 fő oktató – ebből egy fő vezetői feladatokkal felhatalmazott személy
• 1 fő éjszakai és egyéb felügyeletet ellátó személy  

44. A kollégiumban történő belépés és benntartózkodás rendje  

44.1 Alkalmazottak és a vezető  

Az alkalmazottak és a kollégium vezetője a munkaidő beosztásuk alapján kötelesek a munkaköri leírásukban leírtak szerint a rájuk bízott feladatok ellátni. A munkaidejükön túl is az intézményben tartózkodhatnak, de jelenlétükkel a kollégiumban folyó munkát nem akadályozhatják.  

44.2 Tanulók  

A tanulók a kollégiumi tagságuk alatt minden olyan esetben beléphetnek és bent tartózkodhatnak a kollégiumban amíg azzal a házirend egyéb szabályozását nem sértik.  

44.3 Vendég (kollégiummal jogviszonyba nem álló személy)  

Ha a kollégiumba olyan személy érkezik, aki nem áll jogviszonyban az intézménnyel, vendégnek számít. A vendég belépését és bent tartózkodást indokolt esetben a nevelő-oktató engedélyezi vagy tagadja meg. A vendéget fogadó  beírja a vendég érkezését és távozását a oktatóiban elhelyezett füzetbe. A vendég viselkedéséért minden esetben az őt fogadó tartozik felelősséggel. Szilencium idején, valamint 21:00 óra után vendég csak kivételes esetekben, támogató oktatói engedéllyel tartózkodhat a kollégiumban.  A tartózkodás helye az előtér, a foglalkoztató vagy az udvar.  

45. Kollégiumi foglalkozások szervezeti formái  

A kollégiumi foglalkozások rendjét, formáit, témáit a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló mindenkor hatályos rendelet tartalmazza.  

Ez alapján a következő foglalkozásokat szervezzük a tanulók számára:  

Szilencium (kötelező tanulási idő): Hétköznapokon 16:00 – 18:00 óra között kötelező részt venni rajta. A tanulók tanulószobában (osztálytermekben) tanulnak. Amennyiben a felügyeleti létszám lehetővé teszi, egyes tanulók tanulmányi eredménytől és kortól függően a lakószobájában tanulhatnak. 

Csoportfoglalkozások:  

Választható kollégiumi foglalkozások (szakkörök). Minden szeptemberben meghirdetésre kerülnek, igény szerint kerül megtartásra. 

Versenyek, vetélkedők: Rendszeresen szervezünk házi bajnokságokat. Részt veszünk a kollégiumok közötti versenyeken, vetélkedőkön is.  

Egyéni foglalkozások: A kollégium támogató oktatói felzárkóztató foglalkozásokat, tehetségfejlesztő foglalkozásokat, tanulmányi, kulturális versenyekre való felkészítéseket is vállalnak.  

46. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás 

 Az intézmény hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, a kollégiumi közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.  

Ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések   

• október 23., a Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalomnak az ünnepe (iskolai ünnepség)  
• március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe (iskolai ünnepség)  
• Mikulás est, Karácsony 
• elsőévesek avatása  

47. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje a kollégiumban 

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési és értékelési terv tartalmazza, amelyet az iskolai SZMSZ szabályoz.  

48. A kollégium helyiségeinek és eszközeinek használata 

A kollégium helyiségeinek és eszközeinek a használatát a házirend és az iskolai SZMSZ szabályozza.  

49. Kollégiumi védő, óvó előírások 

Az intézményi védő, óvó előírásokat az iskolai SZMSZ szabályozza.  

49.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje  

Az ügyeletes támogató oktató betegség esetén a beteg tanulókat orvoshoz küldi, szükség esetén kihívja az ügyeletes orvost. Súlyos betegség esetén, vagy baleset esetén azonnal hívja a mentőket.   A kollégiumi tanulók egészségügyi ellátását betegség esetén a területileg illetékes háziorvos végzi.  

Ha az orvos kettőnél több napos gyógyulási időt, vagy fertőző állapotot állapít meg, a tanuló köteles hazautazni annak érdekében, hogy a többiek egészségét ne veszélyeztesse. A kollégiumban egy betegszoba található, szükség esetén lehetőség van a fertőző tanuló elkülönítésére.  A kollégiumban gyógyszerszekrény Az oktatói szakmai közösségi szobában található. Ebben található az elsősegély-felszerelés.  

49.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében  

A kollégium minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek a veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.  Az oktatók a foglalkozások során, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat betartani.  

A tanulók beköltözés után minden tanév szeptemberében részt vesznek a baleset- és tűzvédelmi oktatáson. Ez kötelező az alkalmazottak számára is. Az oktatáson való részvételt aláírásukkal igazolják a résztvevők.  

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleseti sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  

• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetnie,  
• minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet jelentenie kell a kollégium igazgatójának. 

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén tartózkodó többi oktatónak is részt kell vennie. A kollégiumban történt mindenféle balesetet, sérülést a oktatási-nevelési igazgatóhelyettesnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a baleset kiváltó okait és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az esetről baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.  

49.3 Rendkívüli események esetén szükséges teendők  

A kollégium működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve a kollégium tanulóinak, dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 

Ilyennek számítanak a következők:  

• tűz, tűzvész  
• természeti katasztrófa (víz, villám, földrengés, talajmozgás, stb.) 
• bombariadó  
• robbanás  
• épület falainak repedése  
• tető jelentős sérülése  
• jelentős áramkimaradás  
• télen a fűtési rendszer teljes leállása  
• rendkívüli időjárási viszonyok
• fertőzés, mérgezés, járvány  
• súlyos munkahelyi baleset.

Az imént felsorolt események valamelyikének, vagy egyidejűleg több bekövetkezése esetén a tanulóknak, az oktatóknak, a technikai dolgozóknak az épületet a tűzriadó tervnek megfelelően kell elhagyni, és az udvaron kell gyülekezni és várakozni, amíg az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes vagy helyettese más utasítást nem ad. A tanulók fegyelmezett kivonulásáért az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes vagy távolléte esetén az ügyeletes nevelőoktató felel.  

50. A kollégiumban folyó reklámtevékenység szabályai  

A kollégium területén tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A kollégium területén az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes engedélyével lehet reklámnak minősülő nyomtatványokat elhelyezni az erre kijelölt faliújságon.  

51. Fegyelmi eljárás részletes szabályozása  

Az iskolai SZMSZ fegyelmi eljárása szerint.

52. Nyomtatványok hitelesítésének rendje  

A kollégium a haladási naplót, a törzskönyvet és az ügyeleti naplót tárolja a törvényben meghatározott őrzési ideig helyben, a oktatási-nevelési igazgatóhelyettesi irodában kialakított irattárban.  

Minden további dokumentumot a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum Intézménye kezeli az iskolai dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályzat alapján.  

53. Egyéb kérdések  

Mindazon pontok, amelyek jelen dokumentumban nem kerültek külön részletezésre az iskolai SZMSZ pontjai és rendelkezései az iránymutatóak.  

IX. Tanműhelyekre, gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó szabályok

Bevezető

A jelen rend nem írja felül az iskola által kiadott hivatalos Házirendet, csupán annak mellékleteként kiegészítéseket, pontosításokat tesz! 

Jelen szabályozás csak az iskola kezelésében álló gyakorlati képzőhelyre vonatkozik. A duális gyakorlati képzőhely a szabályozását a duális partner szokásrendjének megfelelően alakítja ki. 

Az oktatási intézményi szabályzat rögzíti, kik a duális partnerek, milyen szakképesítések oktatásában vesznek részt, hogyan tartja az iskola és a duális képzőhely a kapcsolatot, hogyan történik a feladatmegosztás a szakmai oktatás területén, hogyan készül a szakmai képzésre vonatkozó képzési program, valamint a duális képzőhely milyen kapcsolatot tart a szülővel és a tanulókra vonatkozóan milyen elvárásokat támaszt, mit biztosít számunkra.

54. A gyakorlati képzés helyszínei, az ott végzett tevékenység és annak a célja 

54.1. Kertészet

A szabadföldi termesztés, palánta- és zöldségtermesztés, dísznövényes, virágkötészeti, parképítési és gyümölcstermesztési gyakorlatok lehetőségeinek biztosítása. A gyakorlatok és a terület kihasználás folyamán megtermelt áru értékesítése.

Az üvegházi dísznövényes gyakorlatok biztosítása. A gyakorlatok folyamán megtermelt áru értékesítése. Állandó létszám 1 fő, szükség esetén a gyakorlókertből irányít át dolgozókat a tangazdaság-vezető (növényvédelem).

Az egész területet a tangazdaság-vezető irányítja, felügyeli, szervezi a munkát, az anyagok eszközök beszerzését és az értékesítést. Elkészíti az éves tervet, amelyet a gazdasági ügyintézővel, a műszaki vezetővel és a szakképző intézmény-vezetővel egyeztet. 

54.2 Gyümölcsös, szántóföldek

Gyümölcstermesztési és növénytermesztési gyakorlatok biztosítása. A gyakorlatokon megtermelt áru értékesítése. A munkafolyamatok tervezése, koordinálása a műszaki vezető feladata.

Állandó dolgozója nincs, szükség esetén (időszerű munkák) a gyakorlókertből irányítja át a tangazdaság-vezető.

54.3  Állatház, illetve Lovarda

A gyakorlati képzését biztosítja az alapképzésben és szakképzésben résztvevő tanulóknak. Vezetője irányítja az állatházban, illetve lovardában folyó munkákat. Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatókkal.

55. Egységek, irányítás

• Egységek: Kertészet, Állatház, Lovarda tangazdaságok, valamint Növénytermesztés  
• A tangazdaságokat a tangazdaság-vezető irányítja, a növénytermesztést a műszaki vezető
• Az irányítók joga a munka szervezése, amelybe bevonja a gyakorlati oktatókat Az oktatók az aktuális feladatoknak megfelelően irányítják a tanulók munkáját
• A hatóságok felé történő adatszolgáltatás előkészítése a tangazdaság-vezetők feladata, az adatszolgáltatás elküldését a szakmai igazgatóhelyettes végzi
• A tangazdasági munkák során megtermelt termékek értékesítése a szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett, a gazdasági iroda útmutatás szerint történik. Az értékesítés során minden esetben be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat.
• A tangazdaságban idegen személy – igazgatói engedély nélkül – nem tartózkodhat.  
• A munka-tűz- és környezetvédelmi előírások betartásáért, ezekre vonatkozó oktatásért a gyakorlati oktató felel.

56. Tanulókra vonatkozó szabályok a gyakorlati képzőhelyen

A gyakorlati képzés során a tanulók kötelesek az adott gyakorlati helyszín sajátosságainak megfelelő munkavédelmi szabályokat betartani. 

A tanév első gyakorlati foglalkozásain a gyakorlatot vezető szakoktató köteles a vonatkozó munkavédelmi oktatás megtartására, amelyet munkavédelmi oktatási naplóban dokumentál. 

A gyakorlati helyszín vagy a használt eszközök, berendezések megváltozása, valamint a tanulóbaleset bekövetkezése esetén újból kötelező a munkavédelmi oktatás megtartása. 

A gyakorlati képzés során a szükséges egyéni védőfelszereléseket a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzőhely biztosítja. Az eszközök használata a tanulók felelőssége, a használat ellenőrzése a gyakorlatot felügyelő szakoktató feladata. 

Amennyiben a gyakorlati foglalkozás során a tanuló vagy a szakoktató munkavédelmi előírásoknak nem megfelelő magatartást, tevékenységet észlel, azt köteles azonnal a gyakorlati oktatásért felelős vezetőnek, akadályoztatása esetén az igazgatónak, a szakmai főigazgatóhelyettesnek vagy a főigazgatónak jelezni, és kezdeményezni az észlelt esemény írásban rögzítését.

57. A gyakorlati képzőhely működési rendje

57.1 Szempontok:

• Állandó munka vagy időszaki munkavégzés
• A munkaidő
• Ebédidő meddig tart, munkaidő részét képezi-e
• Az alkalmai munkavégzést ki rendeli el, ki irányítja, ellenőrzi?
• Ha van: ügyeleti beosztás
• A gyakorlati helyre történő utaztatás

Gyakorlat megkezdése előtt tizenöt perccel a tanműhelyben kell tartózkodni, munkára képes állapotban, 

Munkaruha osztása a gyakorlat megkezdése előtt tíz perccel történik. VAGY - Ha a tanuló nem a megfelelő ruházatban és higiéniával jelenik meg, a gyakorlaton nem kezdheti meg. 

A munkaruhát elvesztése, vagy nem rendeltetésszerű használatból származó károsodás esetén pótolni köteles a diák.

Aki nem munkaruhában jelenik meg, annak igazolatlan a napi terepen végzett gyakorlata. A munkaruha gyakorlat közben történő rongálódása, sérülése esetén annak pótlását (indokolt esetben) az iskola végzi, mellet a gyakorlat során a gyakorlatvezető tanárnak jelezni kell. Jelezni kell az osztályfőnöknek, ha a munkaruhát kinőtte a diák. Ezen munkaruhák pótlása az iskola feladata, viszont feltétele a kinőtt munkaruha hibátlan, tisztaállapotban való leadása.

A munkaruha kihordási ideje 2 év.

A gyakorlatok végén a tanműhely rendrakásában, takarításában minden tanulónak részt kell venni. Gyakorlatnál történő hiányzás esetén: gyakorlatok pótlása a szakképzési törvényben meghatározottak alapján, csak rendkívül indokolt esetben (pl. hosszantartó betegség) a vezetőség egyik tagjának, osztályfőnöki, gyakorlat vezetői engedéllyel történhet.

A munka csak egyéni beosztás szerint a szakoktatók irányításával kezdhető meg.

A tanműhelyben tartózkodó személy, köteles betartani a tűz a munkavédelmi és higiéniai előírásokat.

Minden tanuló csak a szakoktató által kiadott feladatokat végezheti, a szakoktatók utasításait szigorúan be kell tartani.

A gyakorlat során a legkisebb sérülést is jelenteni kell a szakoktatónak.

A tanulók munkahelyüket engedély nélkül nem hagyhatják el, gyakorlat közben az öltözőkbe nem mehetnek.

A gyakorlat végén a tanulók a munkaruhájukat megtisztítják, a kijelölt helyre teszik. A szennyes munkaruhát leszámolva a szakoktatónak adják le.

A tanuló anyagilag felelős a számára kiadott és felügyeletére bízott védőruházatért, védőfelszerelésért, szerszámokért, az általa használt berendezések állapotáért (munkagépek, higiéniai berendezések, öltözők, tantermek felszerelése).

A munkát zavaró körülményeket azonnal jelezni kell oktatóknak.

A termelési feladat végrehajtásakor figyelni kell az előállított termék minőségére és mennyiségére.

A tanulói magatartás legyen mindig és mindenhol udvarias és tisztelettudó.

A tanműhelyben csak a kijelölt helyen (folyosó) és időben lehet étkezni.

A tanműhely területén tilos a dohányzás, rágógumi, körömlakk, műköröm használata.

A gyakorlati hely és a munkaterület elhagyása csak tanári engedéllyel lehetséges!

A gyakorlati hely növényeiben, állataiban, épületeiben, eszközeiben szándékosan okozott kárt a diák köteles megtéríteni.

57.2 Ruházat, felszerelés és személyes tárgyak

A gyakorlati munkaterületre a tanulók a személyes tárgyaikat (pl.: pénz, telefon, ékszer) nem hozhatják be, azokat a gyakorlat megkezdése előtt leadják az oktatónak.(telefont kikapcsolt állapotban). Ez alól kivételt képez, ha van tanulónként zárható szekrény, ahová a személyes tárgyakat elhelyezi a tanuló. Mobiltelefon használata gyakorlat közben szigorúan tilos.

Értékek átmeneti megőrzésének szabályai (ékszerek, készpénz stb.)

A gyakorlati helyen elveszett értékekért az iskola nem vállal felelősséget!

A munkaterületen a biztonságos munkavégzésben akadályozó hajviselet nem megengedett, azt arra alkalmas állapotba kell viselni.

57.3 Hiányzások és késések gyakorlatról

Hiányzás esetén az első hiányzási napon a szülőnek telefonon kell értesíteni a tanműhelyi oktatókat (osztályfőnököt) a hiányzás okáról és várható időtartamról.

Gyakorlatok pótlására csak rendkívüli és indokolt esetben van lehetőség, de csak kérelemre, melyet a vezetőség egyik tagja és a gyakorlati oktatás vezető együttesen hagyhat jóvá.

A tanuló a késésével megzavarja a termelési folyamatot és az oktatást. A késés igazolása (beérkezéskor) csak szülői, vagy a kollégiumi támogató oktató telefonos megerősítésével lehetséges, illetve a késésért okolható közlekedési társaságtól hozott igazolással. Az indokolatlan késés időtartama rögzítésre kerül az E-naplóban.

Hiányzás esetén az első hiányzási napon a szülőnek telefonon kell értesíteni az osztályfőnököt a hiányzás okáról és várható időtartamról. Az osztályfőnökök értesítik a szakmai gyakorlatokért felelős vezetőt.

Gyakorlatok pótlására csak rendkívüli és indokolt esetben van lehetőség (pl.: elhúzódó betegség), de csak kérelemre, melyet a vezetőség egyik tagja és a gyakorlati oktatás vezető együttesen hagyhat jóvá.

A tanuló a késésével megzavarja a termelési folyamatot és az oktatást. A késés igazolása (beérkezéskor) csak szülői, vagy a támogató oktató telefonos megerősítésével lehetséges, illetve a késésért okolható közlekedési társaságtól hozott igazolással. Az indokolatlan késés időtartama rögzítésre kerül az E-naplóban

57.4 Veszélyes anyagok és gépek a gyakorlati munka során

Az intézményben tangazdaságban használt veszélyes anyag és készítmény folyamatos nyilvántartásról gondoskodni szükséges. A tanulók a gyakorlatok alatt szigorúan a szakoktatók felügyelete mellett, megfelelő védőfelszerelés használatával használhatnak veszélyes anyagokat (pl.: üzemanyag, olaj, fertőtlenítő szerek), egyébként veszélyes anyagok használata szigorúan tilos a számukra. (pl.: növényvédőszerek)

Az intézményben, tangazdaságban használt veszélyes anyag és készítmény folyamatos nyilvántartásról gondoskodni szükséges.

Az intézményben, tangazdaságban veszélyes gépet, berendezést a többszörösen módosított 5/1993. MüM rendelet alapján lehet üzemeltetni – üzembe helyezést megelőző felülvizsgálati, üzembe helyezési és 5 évenként időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyvek, megfelelőségi tanúsítványok, magyar nyelvű gépkönyv, érintésvédelmi jegyzőkönyv megléte szükséges.

Felelős: Fuchs Péter László műszaki vezető  

X. Legitimációs záradékok, közzététel

A Közép-magyarországi ASZC Fáy András Mezőgazdaság Technikum, Szakképző Iskola és

Kollégium szervezeti és működési szabályzatának 2021. évi módosítását az oktatói testület a 2021. év 05 hó 20. napján tartott értekezletén elfogadta.

***

A Közép-magyarországi ASZC Fáy András Mezőgazdaság Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 2021. 05. hó 20. napján elfogadott szervezeti és működési szabályzatát közzé teszi a szakképzés információs rendszerében (SZIR), valamint

• a szakképző intézmény honlapján,
• és a szakképző intézmény tantestületi szobájában (nyomtatott formában). 

Tartalomjegyzék

1.  Az Intézmény jogállása............................................................................................................ 2

2.  Az Intézmény szervezeti és működési szabályai..................................................................... 2

2.1 Az SZMSZ célja, tartalma.................................................................................................. 2

2.2 Joganyag az Intézmény működéséhez................................................................................ 2

2.3 Az SZMSZ hatálya............................................................................................................. 3

2.4 Intézményi alapadatok........................................................................................................ 3

2.5 Az intézmény feladatai, tevékenységei.............................................................................. 4

3.  Az intézmény szervezeti felépítése, rendje.............................................................................. 5

Szervezeti ábra.......................................................................................................................... 6

4.  Vezetők közötti feladat-megosztás, kiadmányozási, képviseleti jogosultságok...................... 6

4.1 Vezetők, vezetőség............................................................................................................. 6

4.2 Az igazgató......................................................................................................................... 7

4.3 Az igazgató által átadott feladat-és hatáskörök.................................................................. 9

4.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat-és hatásköre............................. 10

4.5 Az általános (nevelési-oktatási) igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre......................... 10

4.6 A szakmai igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre.......................................................... 12

4.7 Vagyonnyilatkozat tétel:................................................................................................... 13

4.8 A kiadmányozás rendje.................................................................................................... 13

5.  A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje........................................................................... 14

5.1 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája................... 14

5.2 Az alkalmazotti közösséggel való kapcsolattartás rendje:............................................... 14

5.3 Az oktatói testülettel való kapcsolattartás rendje:............................................................ 14

6.  A helyettesítések rendje......................................................................................................... 15

7.  Az intézmény-egységekkel való kapcsolattartás rendje........................................................ 15

8.  Az oktatói testület.................................................................................................................. 16

8.1 Az oktatói testület döntési jogköre................................................................................... 16

8.2 Az oktatói testület értekezletei......................................................................................... 16

8.3 Az oktatói testület által átruházott feladatkörök............................................................... 17

9.  A szakmai munkaközösségek................................................................................................ 17

9.1 A szakmai munkaközösségek döntési, véleményezési jogkörei...................................... 17

9.2 A munkaközösség-vezető feladatai és jogai..................................................................... 19

9.3 A szakmai munkaközösségek együttműködése................................................................ 19

10. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel...................................... 20

11. A képzési tanács, a vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás.............................. 20

12. A külső kapcsolatok rendje................................................................................................... 21

12.1. Az iskola kapcsolatrendszere a Centrummal és az Agrárminisztériummal.................. 21

12.2 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal.................................................................. 22

12.3 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal........................................................... 22

12.4 Kapcsolattartás a POK-kal............................................................................................. 23

12.5 Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal................ 23

12.6 Kapcsolattartás az általános iskolákkal és a felsőoktatási intézményekkel................... 23

13. A diákönkormányzat, kapcsolattartása az iskolai diákönkormányzattal.............................. 24

13.1 A diákönkormányzat...................................................................................................... 24

13.2 Az osztályközösség........................................................................................................ 25

14. Az iskolai sportkör, az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás rendje................................ 26

15. Az intézmény nyitva tartása, ügyfélfogadás......................................................................... 27

15.1 Az intézmény nyitva tartása........................................................................................... 27

15.2 Az intézmény ügyfélfogadása........................................................................................ 27

16. Vezetők intézményben való tartózkodása............................................................................. 27

17. Az intézmény munkarendje.................................................................................................. 28

17.1 Oktatók munkarendje..................................................................................................... 28

17.2  A szakképző iskola egyéb alkalmazottainak munkarendje........................................... 28

17.3  Tanulók munkarendje.................................................................................................... 28

18. Intézménybe történő belépés rendje..................................................................................... 28

18.1  Intézménybe történő belépés, bent tartózkodás rendje.................................................. 29

19. Intézmény biztonságos működését garantáló szabályok...................................................... 29

20. Oktatói munka belső ellenőrzésének rendje......................................................................... 30

20.1 Belső ellenőrzés rendje................................................................................................... 30

20.2 Ellenőrzés célja, feladata................................................................................................ 30

20.3 Ellenőrzés elvei.............................................................................................................. 31

20.4 Ellenőrzés szempontjai és területe................................................................................. 31

20.5 Ellenőrzés módjai........................................................................................................... 31

20.6 Az oktatói munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények................ 31

20.7 Oktatói munka belső ellenőrzésére jogosultak............................................................... 32

21. Diákönkormányzat működési rendje.................................................................................... 32

22. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők.................................................................... 33

23. Intézményi védő-óvó előírások:............................................................................................ 33

23.1 Tanulói baleset, betegség esetén szükséges teendő........................................................ 34

23.2. Tanulók, képzésben részt vevők egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése............ 35

23.3 A munkavédelmi oktatás rendje..................................................................................... 36

23.4 Egyéni védőeszköz juttatás rendje................................................................................. 37

23.5  A biztonságot érintő általános magatartásbeli szabályok.............................................. 37

24. Tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai..................................................................................................................................... 37

Egyeztető eljárás célja, módja, menete.................................................................................. 37

25. Hagyományápolás: ünnepélyek, megemlékezések rendje.................................................... 39

26. Az oktatói testület feladat-, és határköre.............................................................................. 40

26.1 Az oktatói testület dönt................................................................................................... 40

26.2 Az oktatói testület véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz......................................... 40

26.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok................................................................ 41

27. Feladatkörök átruházása....................................................................................................... 42

27.1 Az oktatói testület feladatainak átruházása.................................................................... 42

27.2 Az oktatói testület által létrehozott bizottságok, munkaközösségek.............................. 42

27.3 Az oktatói testület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai.................................... 42

27.4 Az igazgatóra átruházott jog........................................................................................... 42

27.5 Az adott osztályban tanító oktatókra átruházott jog....................................................... 43

27.6 Igazgatói hatáskörök átruházása..................................................................................... 43

28. Képzési Tanács..................................................................................................................... 44

28.1 A szakképző intézményben............................................................................................ 44

28.2 A képzési tanácsba (választás)....................................................................................... 45

28.3 A képzési tanács (döntés)............................................................................................... 45

28.4 A képzési tanács véleményt nyilváníthat különösen az alábbi kérdésekben.................. 45

29. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.......................................................... 46

29.1 Az iskolaorvos és a védőnő............................................................................................ 47

29.2 A dohányzással kapcsolatos előírások............................................................................ 47

30. Az Szkt. 35. §-a szerinti egyéb foglalkozások és oktatási formák....................................... 47

30.1 A tanórán kívüli foglalkozások formái:.......................................................................... 48

30.2 A kirándulások szervezésének és lebonyolításának általános szabályai........................ 48

30.3 Külföldi utazások általánosan kötelező szabályai.......................................................... 49

30.4 A diákkörök létrehozásának és működésének rendje..................................................... 50

31. Tanulók díjazásának mértéke az esetben, amikor az intézmény a tulajdonában került dolog értékesítésével bevételre tesz szert............................................................................................. 50

32. Oktatók munkarendje............................................................................................................ 51

32.1 Az oktatók munkaidejének beosztása............................................................................. 51

32.2 A túlórák elszámolása, díjazása...................................................................................... 53

33. Az iskolai büfé nyitva tartási rendje, a tanulók ott tartózkodásának szabályai.................... 53

34. Dokumentációs feladatok, iratkezelés.................................................................................. 54

34.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje....... 54

34.2 Az intézmény által kötelezően használt nyomtatvány lehet:.......................................... 54

34.3 A nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza:............................................ 54

34.4 Az elektronikus úton előállított, kitöltött nyomtatványokat nyomtatott formában is elő kell állítani:................................................................................................................................................ 54

34.5 A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje:................................................................................................................................................ 55

34.6 Az elektronikus napló hitelesítésének rendje................................................................. 55

34.7 Egyéb elektronikusan megküldött anyagok................................................................... 56

35. Munkaköri leírás-minták....................................................................................................... 57

35.1 Általános (oktatási-nevelési) igazgatóhelyettes............................................................. 57

35.2 Szakmai igazgatóhelyettes munkaköri leírása................................................................ 64

35.3 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírása......................................................................... 71

35.4 Oktatói munkaköri leírás................................................................................................ 74

35.5 A kollégiumi felügyelő munkaköri leírása..................................................................... 80

35.6. Gondnok, adminisztrátor............................................................................................... 85

35.7. Gépkocsivezető, lovász................................................................................................. 88

35.8 Tangazdasági dolgozó.................................................................................................... 91

36. Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje............................................................................ 96

36.2.  Az irányítása alá tartozók tekintetében a főigazgató vagy a kancellár......................... 96

36.3.  Az igazgató átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogköre kiterjed .............. 97

különösen a következőkre...................................................................................................... 97

37. Az oktatási intézmény bélyegzőhasználata........................................................................... 97

37.1 A bélyegzők típusai, leírása............................................................................................ 97

37.2 A bélyegzők használatára jogosultak köre..................................................................... 98

37.3 A bélyegzők megrendelése, nyilvántartásba vétele........................................................ 99

37.4 A bélyegzők használati rendje........................................................................................ 99

37.5 Bélyegzők megrongálódása, elvesztése....................................................................... 100

37.6 A bélyegzők érvénytelenítése, selejtezése.................................................................... 100

37.7. A bélyegzők képe, lenyomata...................................................................................... 101

38. A könyvtár működése......................................................................................................... 102

38.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei................................................. 102

38.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai:........................................... 102

38.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok.......................... 102

38.4. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása:................................ 103

38.5. A könyvtár szolgáltatásai............................................................................................ 103

38.6. A könyvtár használatának szabályai............................................................................ 104

38.7. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje........................................................................... 104

39. A kollégiumi SZMSZ célja, tartalma, hatálya.................................................................... 104

39.1 A Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat célja és tartalma........................... 104

39.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya............................................................. 105

40. Az intézményhez tartozó kollégium alapadatai.................................................................. 105

40.1. A kollégium címe:....................................................................................................... 105

40.2 A kollégium tevékenységi köre.................................................................................... 105

40.3 Szervezeti felépítése..................................................................................................... 105

41. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a kollégiumra .................. 107

vonatkozóan.............................................................................................................................. 107

41.1 A oktatási-nevelési igazgatóhelyettes és az alkalmazotti közösségek közötti ............ 107

kapcsolattartás formái és rendje........................................................................................... 107

41.2. A diákönkormányzat és az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes közötti kapcsolattartás 107

41.3 Az oktatók és tanulók közösségei................................................................................. 108

41.4 Oktatók és szülők......................................................................................................... 108

41.5 Oktatók és oktatók........................................................................................................ 109

41.6 Tájékoztatás az oktatói programról.............................................................................. 109

41.7 A külső kapcsolatok rendszere, formái........................................................................ 109

42. A kollégiumi működés rendje............................................................................................. 109

43. A kollégium tárgyi és személyi feltételei........................................................................... 109

43.1 Tárgyi feltételek............................................................................................................ 109

43.2 Személyi feltételek....................................................................................................... 110

44. A kollégiumban történő belépés és benntartózkodás rendje............................................... 110

44.1 Alkalmazottak és a vezető............................................................................................ 110

44.2 Tanulók......................................................................................................................... 110

44.3 Vendég (kollégiummal jogviszonyba nem álló személy)............................................ 110

45. Kollégiumi foglalkozások szervezeti formái...................................................................... 110

46. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás.................................................. 111

Ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések..................................................................... 111

47. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje a kollégiumban......................................... 111

48. A kollégium helyiségeinek és eszközeinek használata....................................................... 111

49. Kollégiumi védő, óvó előírások.......................................................................................... 112

49.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje............................................... 112

49.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében.......................... 112

49.3 Rendkívüli események esetén szükséges teendők........................................................ 112

50. A kollégiumban folyó reklámtevékenység szabályai......................................................... 113

51. Fegyelmi eljárás részletes szabályozása............................................................................. 113

52. Nyomtatványok hitelesítésének rendje............................................................................... 113

53. Egyéb kérdések................................................................................................................... 114

Bevezető............................................................................................................................... 115

54. A gyakorlati képzés helyszínei, az ott végzett tevékenység és annak a célja..................... 115

54.1. Kertészet...................................................................................................................... 115

54.2 Gyümölcsös, szántóföldek............................................................................................ 115

54.3  Állatház, illetve Lovarda............................................................................................. 115

55. Egységek, irányítás............................................................................................................. 116

56. Tanulókra vonatkozó szabályok a gyakorlati képzőhelyen................................................ 116

57. A gyakorlati képzőhely működési rendje........................................................................... 116

57.1 Szempontok:................................................................................................................. 116

57.2 Ruházat, felszerelés és személyes tárgyak................................................................... 118

57.3 Hiányzások és késések gyakorlatról............................................................................. 118

57.4 Veszélyes anyagok és gépek a gyakorlati munka során............................................... 118