BÜSZKESÉGEINK

Budáné Hartmann Nikolett iskolánk lovász szakos diákja volt 2002 és 2006 között. Nagyon sokat köszönhetett a lovaknak, hiszen egy salgótarjáni lovaglásnál ismerte meg férjét. 2019-ben kezdte el kikapcsolódás szinten a horgolást, ami teljesen magával ragadta, igy hamarosan azon kapta magát, hogy kiváltotta a vállalkozói engedélyét, és megrendeléseket teljesít. Ma már nem csak készíti a figurákat, de tervezi is azokat. Vállalkozásának köszönhetően immár két ló büszke tulajdonosa is.

Ádám Zsolt vagyok, a Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium egykori tanulója. Közel harminc éve élek lovak között. Sokáig versenyeztem díjugratásban fiatal, illetve elrontott lovakkal. Most edzőként tevékenykedem. Tanítványaim között több korosztályos championátus győztes és helyezett lovasom volt, illetve válogatott tanítvány, akivel nemzetközi szinten igen sok versenyen képviselhettük országunkat. Az elmúlt tizenhárom évben a felnőttképzésben a lovasedzői/oktatói kurzusban vettünk aktívan részt feleségemmel, Klein Dorottyával, aki szintén a díjugratásban jeleskedett. Három éve a duális képzésben is oktatunk gyerekeket a History Sportlovardában. Pécelen töltött éveimre mindig jó szívvel emlékszem vissza. Abban az évben épült fel az új istálló, és nagyon sokat segédkeztünk az új pálya, lépcsők, korlátok, tribün kialakításában is. Amikor ellátogatok a Fáy lovas napokra, jó érzéssel tölt el, hogy az én munkám is benne van. Az iskola tanáraitól szakmailag és emberileg egyaránt sokat kaptam. Sváb Mihályné (Piroska néni) volt az osztályfőnökünk , valamint meghatározó volt pályámon szakértelmével, elhivatottságával Dr. Sereginé Hézső Emese, akivel a mai napig jó baráti viszonyt ápolok, és akire mindig számíthatok, ha bármiben elakadok.

Rell Adrián iskolánk tanulója volt 2013-2016-ig, ahol lótartó- és lótenyésztő (lovász) szakon végzett.12 éves korában kezdett el lovagolni. 13 éves korától fogva szinte már a hét minden napján lovagolt. A tanulmányai befejezése után munkalovasként kezdett dolgozni, ami mellett 2-3 saját lovát is gondozta, edzette, képezte. Körülbelül 12 éve versenyzik aktívan több lóval is. 2018-ban Charter nevű lovával a fiatal lovas kategóriában 3. helyezést tudott elérni az országos bajnokságon, míg 2019-ben helyezést sikerült szereznie 145 cm en. Időközben megszerezte a gépkezelői jogosítványokat is, mely által több éve foglalkozik rakodógép kezeléssel, bálázással, kaszálással és minden egyéb lovak körül szükséges feladattal. Később elindította egyéni vállalkozását, amiben fuvarozással foglalkozik, egy 36 tonna össztömegű szerelvénnyel. A munkája mellett igyekszik lovaival is foglalkozni és keresi Charter nevű lova utánpótlását a versenysportban.

Tenke Gergelyné Kakas Eszter

Férjével együtt voltak iskolánk tanulói, ahová nagyon szerettek járni. Jelenleg egy kis gazdaságuk van, ahol 10 hektáron gazdálkodnak. Itt mindenféle haszonállattal rendelkeznek: nyúl, csirke, kacsa, marha, és a nagy szerelmük a lovak. Céljuk az önfenntartó gazdálkodás megvalósítása. Két magyartarka tehenünk ellátja a családot minden földi jóval, mely mellett minőségi Lipicai lovakat is tenyésztenek.

Nádor Márk iskolánk volt tanulója, jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytatja tanulmányait, mint állattenyésztő mérnök. Monorierdőn él családjával, ahol húsmarha tenyésztéssel és kereskedéssel, valamint szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Mindennapjait az egyetem mellett a szarvasmarha telepen tölti, de nagy részt foglal el az életében a lovas sport is. Amerikai Quarter lovaikkal szarvasmarha terelő ügyességi versenyszámokban versenyeznek édesapjával. A lovaglás mellett egy extrém sportot is űz, amely nem más, mint a Bika Rodeo. Célja a szüleitől átvett gazdaság továbbfejlesztése, és megtartása.

Tolnai Csilla

Gyermekkori álmát valósította meg azzal, hogy iskolánk elvégzése után jelentkezett az Országos Mentőszolgálathoz. Jelenleg mentőápolóként dolgozik, de később mentőtiszt szeretne lenni. Szereti munkája változatosságát, sok hálás mosolyt és őszinte ,,köszönöm"-öt kap, ami sokat jelent számára.

Szabó Mónika 2017-2022-ig volt iskolánk tanulója, mezőgazdasági technikusként végzett. iskolánkban. A technikum mellett elvégzett egy állatorvosi asszisztens képzést, mellyel sikeresen elhelyezkedett a jelenlegi munkahelyén, a gödi Profivet - Állatorvosi Sebészeti Központ és Állatkórházban. Az állatok szeretete tükrözi hivatását. Későbbi terve, hogy lovas képzéseken vesz részt a jövőben.

Halápi Roland lótenyésztő szakon végzett iskolánkban. Elmondása szerint nagyszerű alapokra és képzésre tett szert, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lovas szakmában maradjon. Lovas életútja azóta is töretlen. A funkcionális ló és lovasképzésben teljesedett ki. “Lovakkal Másként” néven, saját metodikára épülő képzést hozott létre, ahol elsősorban a hobbilovasok igényeihez szabja képzéseit, de a versenysportban is letette névjegyét. Többszörös Extreme Cowboy Race győztes. Egyszeres Extreme Cowboy Race bajnok és csapatával kvalifikálta magát Amerikába (Texas) is az EXCA világbajnokságra. A lószerű, gondolkodó lovaglást képviseli. Kisorosziban az immár 30 éves Halápi Ranchet üzemelteti, amely 16 hektáron terül el. Ez ad otthont képzéseinek, csoportos kurzusainak. 2008-ban egyedülálló Guinness Rekordot állított fel a kaszkadőr szakma előtt tisztelegve. Teljes testes égéssel 472 métert húzta egy ló vágtában, amely 18 ember és 2 ló fél éves munkájának és speciális tervezésének gyümölcse volt.

Tronka Zoltán

A 2003-2007-ig tartó péceli éveim után, elvégezte a Sportoktatói (lovas sportágban) képzést a Semmelweis Egyetemen 2009-ben. Ezzel párhuzamosan megkezdte az ismerkedést a patkolókovács szakmával is. 2010-ben került Ausztriába, ahol lovászként és munkalovasként dolgozott Stefan Peter, világszínvonalú díjlovasnál a Magna Racino-ban. Ezen időszakban kikerült hozzá saját lova, Póker is, akivel számtalan ausztriai versenyt nyert íjugratásban és lovastusa szakágakban. Később egy ausztriai kovács mellé szegődött, hogy jobban elsajátítsa a nyelvet, és a szakmai gyakorlatot, majd 2017-töl elindította sikeres egyéni vállalkozását.

Bata Máté 2014-2018-ig volt iskolánk mezőgazdasági technikus tanulója. Elmondása szerint, amióta eléri a lába a pedált, azóta dolgozik mezőgazdasági gépekkel, így kiskorától lett a földművelés szerelmese. Nagypapájával ketten irányítják saját cégüket, ahol az ő feladatai közzé tartozik a termelésirányítás, a megtermelt áruk eladása, illetve az inputanyagok beszerzése. Pár éve a saját vállalkozását is menedzseli, amely többek között szaktanácsadással és állattartó telepek ellátásával foglalkozik. Jelenleg 800 hektáron folytatnak szántóföldi növénytermesztést. Néhány éve még aktívan autóversenyezett, de sajnos a munkámból adódó időhiány miatt ez háttérbe szorult.

Stump Krisztina

1994-ben kezdte tanulmányait Pécelen. 2000-ben, az érettségi megszerzése után belevágott a dísznövény kertész szakmai képzésbe. Onnan egyenes út vezetett a Kertészeti Egyetem főiskolai karára. 2009-ben tanítani kezdett a Magyar Gyula Technikumban. Időközben megszerezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az okleveles agrármérnök mérnöktanár, mezőgazdasági mérnök képesítést. 2020-tól iskolájában a kertész munkaközösség vezetője, majd a 2023/24-es tanévtől, mint gyakorlati oktatás vezető, megbízott igazgatóhelyettes segít a kollégái munkáját. Saját bevallása szerint sose gondolta, hogy tanár lesz, de az elmúlt 15 év bebizonyította, hogy ebben találta meg igazán a helyét a világban.

Imre Zsolt András

Mivel a nagymamámék az iskolával szemközti Temető utcában laktak, ahol édesapám felnőtt, mindig kérdeztem a szüleimet, hogy "Ez milyen iskola?", és ők mindig mondták, hogy "Állatos.". Imádtam az állatokat, ezért már 7-8 évesen eldöntöttem, hogy "Én egyszer ebbe a középiskolába fogok járni!" Miután megnyertem a felvételi vetélkedőt, amiről egy oklevelet is kaptam, 2001 szeptemberében megkezdtem tanulmányaimat Jelenik Tibor tanár úr osztályában, a 9.B-ben. Hihetetlen gyorsan eltelt a négy év, de a mai napig azt mondom, hogy az volt életem legszebb négy éve a fantasztikus tanáraink és az osztályközösségünk miatt. 11. osztályban döntöttem el, hogy angoltanár szeretnék lenni, és az volt az álmom, hogy egyszer visszamenjek a Fáyba tanítani. 12. osztályban, az érettségi előtt, letettem a középfokú angol nyelvvizsgát, így nem kellett érettségiznem angolból. 2006-2011-ig voltam a Károli Gáspár Református Egyetem anglisztika szakos hallgatója, de már az egyetemista éveim alatt is egy belvárosi nyelviskolában tanítottam. Miután 2011-ben lediplomáztam, magántanár lettem, és azóta már rengeteg embernek, kamasznak és felnőttnek segítettem megszerezni a közép-és felsőfokú nyelvvizsgát. Őszintén bevallom, hogy így, 37 évesen még mindig motoszkál bennem a gondolat, hogy kipróbálnám magam középiskolai tanárként. Ki tudja, mit hoz a jövő.

Harmatovszkyné Puskás Eszter

Havas november végi nap volt, mikor jelzett a telefonom. Az üzenetben felkérést kaptam számomra nagyon kedves, régi iskolámtól, hogy egy pár szóban foglaljam össze, mi történt velem azóta a 2004. június végi nap óta, mikor kezembe foghattam érettségi bizonyítványomat. Hálásan köszönöm, hogy gondoltak rám is. Harmatovszkyné Puskás Eszternek hívnak, a Fáy András Közgazdasági-Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium egykori tanulója vagyok. Kacifántos úton jutottam el szakmámig, de egyet biztosan tudok, ha nem lettek volna mellettem életem ezen meghatározó négy évében iskolám tanárai, akik bátorítottak, jó szóval tereltek a járható ösvényre, biztos nem tartanék ott, ahol most. Régi péceli pedagóguscsalád gyermekeként két út lebegett mindig is szemem előtt. Az egyiket már gondolom, sejtik, a másik, akkor meghatározó, édesapám nyomdokába lépve az agrári pálya, a Gödöllői Szent István Egyetem Agrármérnöki szakja volt. Nagyon jó döntést hoztunk, mikor elkezdtem tanulmányaimat itt, a Fáy András Szakközépiskolában, Mezőgazdász szakon. Szuper osztályfőnököm, Jelenik Tibor tanár úr, illetve kedves tanáraim mind segítettek a szakma megszerettetésében. Az évek rohantak az iskolában, de a szívem csak visszahúzott édesanyám és felmenőim pályájára. Még most is jó szívvel emlékszem vissza a választható érettségi tantárgy kiválasztásának napjára: a határidő lejárta előtt komoly szívvel kopogtattam be iskolám igazgatójához, s közöltem vele szándékomat, hogy szeptembertől nem az Agráron szeretném folytatni tanulmányaimat, hanem az ELTE tanító szakán, mert én bizony tanító leszek. A választható tárgyat át kellene javítanunk földrajzra, csak így vesznek fel ennek a főiskolának a természetismereti szakára. Régi péceliként, jól ismerve helyzetemet és családomat csak pár kérdés maradt hátra: - Eszter, jól meggondoltad? Biztos nem az Agrár? A szüleid, ugye, még nem is tudják…. A válaszom természetesen NEM volt. Azóta is hálás szívvel gondolok Ivánkovicsné Polmüller Brigitta igazgató asszonyra, mert ha akkor nem írja át a választható tantárgyamat földrajzra, nem tartanék itt, ahol most. Közel 14 éve vagyok a pedagógus pályán a péceli PIOK-ban (nekem már csak Szemerében), ott ahol a nagymamám és édesanyám is tanított. Minden nap új élményekkel gazdagodva, szuper kollégákkal, cuki gyerekek között, s három éve osztályfőnökként. Nagy ajándék, hogy megélhetem a munkám, amely egyben a hobbim is.

Jó példát nem csak a családom pedagógus tagjai, hanem a Fáy Iskola pedagógusai is adtak. Nagyon hálás vagyok! Sokszor emlegetem nagyfiamnak, Tamásnak és kislányomnak Hannának, hogy véletlenek nincsenek, s mindennek oka van. Tanulni mindenhol tud az ember, a feltételek adottak, a kérdés az, hogy tudunk-e ezzel élni is. Sok szeretettel kívánok jó egészséget, élményteli tanítást-tanulást az iskola minden pedagógusának és diákjának is: Harmatovszkyné Puskás Eszter

Felker Vivien vagyok, az Állatorvostudományi Egyetem harmadéves hallgatója. 2014-ben kezdtem tanulmányaimat a péceli Fáy András Mezőgazdasági Szakképző Iskolában, ahol először lovászként, majd az érettségi megszerzése után mezőgazdasági technikusként végeztem. Az állatokhoz fűződő kapcsolatom mindig is szoros volt, azonban korábban sosem gondolkoztam el azon, hogy állatorvos is lehetnék. A nagy fordulat akkor következett be, amikor még lovászként volt lehetőségem a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének mesterkovács vizsgáján segédkeznem, ezáltal a helyszínt, az üllői Nagyállat Klinikát megismernem. Azonnal magával ragadott az ottani légkör és már ott megfogalmazódott bennem, hogy valamilyen formában a későbbiekben én is ezzel szeretnék foglalkozni. Egy barátnőm unszolására bele is vágtam a felvételire való felkészülésbe, ami igen rögösnek és kilátástalannak tűnt, de végül meghozta gyümölcsét. Többszöri próbálkozásra ugyan, de felvételt nyertem az egyetemre. Azóta sok mindent átéltem, rengeteg motiváló és tanulságos élménnyel gazdagodtam. Bekerülhettem egy olyan támogató és családias légkörbe, ahol mindenki egy közös célért küzd. Az egyetemen kívüli kevés szabadidőmet is igyekszem kihasználni. Jelenleg tagja vagyok a MATE és Corvinus által szervezett Agribusiness Clubnak és az egyetem Szakkollégiumának, nyaranta pedig külföldön gyarapítom gyakorlati tudásomat. Természetesen a szakmától nem tértem el teljesen, a végzésem után mindenképp nagyállatokkal szeretnék foglalkozni.

Kozó Virág vagyok, Litéren élek, ami Veszprém és Balatonfűzfő között helyezkedik el. Öt évig voltam az iskola tanulója, ahol lovász szakon tanultam. Utolsó évben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy megkaptam a lehetőséget a Szakma Kiváló Tanulója címre. Nagy öröm volt ez számomra, hiszen minden iskola csak egy diákot küldhetett az adott szakról. Az esemény Bábolnán került volna megrendezésre, csak sajnos abban az évben a pandémia ezt is tönkretette és elmaradt a verseny. 2022-ben jelentkeztem az Aranykalászos Gazda tanfolyamra, ahonnan példás bizonyítvánnyal tértem haza. Jelenleg Veszprémben dolgozom állatgondozóként a Charles River Laboratories Hungary Kft-nél. Segítjük a kutatások, vizsgálatok zökkenőmentes lefolyását. A hetekben sikeres vizsgát tettem a Semmelweis Egyetem által nyújtott Kísérleti állatok - állatkísérletek című többnapos kurzusából. Állatokkal nem csak a munkahelyemen találkozom, hiszen sok állatot tartunk itthon is. A sok kisállat mellet négy lipicai lovunk van, akikkel párommal versenyszerűen foglalkozunk. Kettes fogathajtásban versenyzem immáron két éve, igen sikeres eredményekkel. Versenyszezonban minden szabadidőnket a lovak idomítására és közös edzéseinkre fordítjuk, ami mindig meg is hozza gyümölcsét. A Veol oldalára is felkerültem a Tihanyban szerzett első helyezésemmel. A lovakkal való edzéseket télen sem szüntetjük be, csak lecsökkentjük, így van időnk a másik két kedvenc hobbinkra is, a crossmotorozásra és természetesen a balatoni horgászatra.

Czene Gábor vagyok, paratriatlon-versenyző. Az állattenyésztői szakma elvégzése után leérettségiztem, és utána Ausztriában dolgoztam farmokon, illetve felvételt nyertem az SZTE hódmezővásárhelyi karára, Agrármérnök nappali szakra. Ezt végül sajnos nem fejeztem be. Később munkába álltam egy multinacionális cégnél, ahol januárban 20 éve lesz, hogy dolgozom. Itt tűzvédelmi vezetőként is tevékenykedtem. 2004-ben motorbalesetem volt, ahol a jobb alsó lábszáramat utólag amputálni volt szükséges. Ezután fokozódott a vágy bennem a rendszeres és versenyszerű sportolásra. Igazi kihívás volt ezzel az állapottal a hosszútávú triatlon táv teljesítése Nagyatádon 2018-ban. Rendszeresen úszom, futok és görgőzöm a jövő évi triatlonos szezonra. Jelenleg pontokat gyűjtök és két, maximum három nemzetközi paravilágkupa-részvétel van kilátásban számomra. Jelenleg Európa-bajnoki címeim vannak, illetve VB harmadik helyezés. Ezenfelül 2020 óta a lovasíjászatot űzöm, rajtengedély előtt állok, amit jövő év közepén tervezek elérni. Van két vadászkutyám, hiszen a szezonban édesapámmal járok vadászni. Van egy neveltfácán-telepünk, ami idényszerűen sok munkát jelent. Szerencsére a sportban ez a holtszezonom, ezért is fordítok figyelmet ilyen időszakban a tanulásra és a természetjárásra. 2023-ban végeztem az Eszterházy Egyetemen, mint triatlonszakedző. Mellette a vadásztanfolyamot is elvégeztem és jelenleg a MATE Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadgazdamérnök szakának levelezős hallgatója vagyok, illetve a Magyar Testnevelési Egyetemen végzem az Inkluzív Sportoktatói szakot. A jövőben tervezem a Nemzetközi Sportdiplomáciai szak teljesítését Győrben, és a para-lovasíjászatot szeretném képviselni a Kassai Lovasíjász Iskolában, nemzetközi szinten.

Sváb Mihályné 1967-1970-ig volt az iskola baromfitenyésztő tanulója. 1970 októberében folytatta tanulmányait a Váci Táncsics Mihály Állattenyésztő és Növénytermesztő Szakközép iskolában, itt érettségizett. 1980-ban a GATE Tanárképzőben állattenyésztő okleveles oktató, majd. 2000-ben a Gazdasági Főiskolán háztartás és ökológia szakon tanári diplomát szerzett. 46 évet dolgozott az iskolában, ez idő alatt 11 osztály osztályfőnöke volt nappali tagozaton. Felnőttképzésben baromfitenyésztő, laborállattenyésztő, lovastúravezető, aranykalászos gazda képzésekben tanított. Hruza Kálmánnal kidolgozták a laboratóriumi állatgondozó technikusok tantervét és tankönyveinek szerkesztésénél is részt vett. A Szent István Egyetem hallgatói közül többeknek volt mentora. Színvonalas munkája elismeréseként Pest megyéért érdeméremben, valamint Kállay és Nagyváthy János Díjban részesült.

Hargasné Molnár Cecília 1967-1970-ig volt az iskola baromfitenyésztő tanulója. 1970-74-ig A Váci Táncsics Mihály Állattenyésztő és Növénytermesztő Szakközépben érettségizett. 1980-ban a GATE Tanárképző szakán Állattenyésztő Okleveles Oktató diplomát szerzett. Két osztályban volt osztályfőnök. Évtizedekig vezette az Országjáró Diákok Körét iskolánkban így nevelve az egészséges életmódra a diákokat. Évtizedekig vezette állatházunkat, ahol munkára és emberségre nevelt nagy türelemmel. 40 évet dolgozott az iskolában. Munkáját Pest megyéért érdemrenddel ismerték el nyugdíjba vonulásakor 2011-ben.

Bencze Józsefné Komáromi Judit 1970- 73-ig volt az iskola baromfitenyésztő tanulója. A Váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközép Állattenyésztő és Növénytermesztő szakon érettségizett. GATE Tanárképzőben állattenyésztő okleveles oktató szakán szerzett diplomát. A Gazdasági Főiskolán háztartás és ökológia szakon 2000-ben tanári diplomát vett át. Hosszú ideig volt szakoktató, majd állatházvezető és kollégiumi nevelő tanár.

Seres-Skáfár Laura

2014-2018 között koptattam az iskola padjait a mezőgazdasági osztályban. Szüleimtől megkaptam az alapjaimat, az iskola ráerősített, majd férjemmel egy életre elköteleztük magunkat az állatok mellett. Utolsó iskolai évem alatt már foglalkoztam kecskesajt készítésével. 35 tejelő kecskével dolgozunk, sajtboltunk a Vanyarci Csoda Művek nevet viseli. Saját földeken gazdálkodunk és állítjuk elő a szálas takarmányt jószágainknak. Hobbiból tartunk három öszvért és egy lovat is, illetve kerül nálunk még sertés és marha is. Két kisfiam mellett itthon dolgozom az állatokkal. Alázatra és tiszteletre tanít ez az életforma. Iskolai éveimre a mai napig vissza szoktam tekinteni, és a tanultakból merítkezem az állatok mellett.

Kaziné Szűcs Mária és Kazi Róbert

Laborállat-tenyésztőként végzett iskolánkban 1980-ban, ezt követően le is érettségizett. Munkahelye az MTA KOKI volt, ahol állatgondozóként és állatházvezetőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjasként társadalmi munkában a Börzsöny Alapítvány pénztárosa és a Börzsönyi Családi Tábor vezetője. Férje, Kazi Róbert szintén iskolánkban végzett, érettségizett, majd Kaposváron kisállattenyésztő üzemmérnökként diplomázott. A Duna-Ipoly Nemzeti Park természetőri posztját tölti be, természetvédelmi őrkerület-vezető. Emellett a most 20 éves Börzsöny Alapítvány alapítója, ügyvezetője. Szívügyük a természet védelme és a természetvédelemre nevelés. Kertükben madármenhely is működik.

Brunner Erzsébet 1985-88 között volt az iskola lótenyésztő tanulója. 1992-ben az első kísérleti gazdaképzőt végezte el. Amikor legidősebb lánya 2013-ban érettségizett, 42 évesen ő is szintén leérettségizett. Dolgozott borjakkal és nyúltenyésztő telepen, illetve saját tenyésztésű ügetőlovaival eredményesen versenyzett. 2000-ben megalakították a Nagycsaládosok Táborfalvi Egyesületét, melynek azóta is elnöke. A családokért végzett munkáért 2016-ban megkapta a NOE legnagyobb elismerését, a NOE-díjat. Emellett Erzsébet polgárőrként is helytáll. Három lánya (Erzsébet, Anita és Szilvia) és három fiúunokája van Kristóf, Bence és Márk).

Czinkota Gabriella

1981-84-ig volt az iskola baromfitenyésztő tanulója, majd a Váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett esti tagozaton. Két leány édesanyja - egyikük, Réka is az iskola tanulójaként végzett lótenyésztő szakmában, majd le is érettségizett. A szakmunkásképző után a Chinoin ösztöndíjasaként került a farmakológiára, ott a laborállat-tenyésztés fakultációt tudta használni, amit iskolánkban tanult. A Charles River Laboratories Hungary Kft. isaszegi telephelyén àllattenyésztőként kezdett, majd irodai asszisztensként a belföldi kereskedelmet bonyolította. Az élet úgy hozta, hogy egy nőnap alkalmával a virágok közelébe került, és ez megpecsételte sorsát: OKJ-s tanfolyamon elvégezte a virágkötészetet, majd amikor csak lehetett, gyakorolt. Az utána következő években kisebb-nagyobb kanyarokkal visszatalált a virágkötészethez, ami azóta is a szerelme. Öt éve Szentpéteri Szabolcs (aki szintén a suli tanulója volt és mestervirágkötő lett) tanításával az esküvődekoratőri iskolát is elvégezte. Jelenleg a Gödöllői Királyi Kastély kertész-dekoratőr dolgozója. Sok munkájára büszke lehet, keze alól csodálatos alkotások kerülnek ki. Koncertek, esküvők, kápolnadíszítés és egyéb rendezvények helyszíneit is ő díszíti, szép alkotásaival emeli az ünnepek fényét. Reméli, még sok izgalmas feladata lesz a jövőben.

Kovács-Schmidt Brigitta

Brigitta 2003-2005 között tanult a Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, lótenyésztő szakon, néhány éve pedig sikeres érettségit tett Cinkotán. Már tanulóévei alatt lovászként, lovasoktatóként és belovaglóként dolgozott Alsónémediben, Fóton, Mendén és a Lovasakadémián. 2006-tól gyerekeket oktatott lovaglásra a csömöri lovardában, majd 2009-től három éven át vezette a Jolly-Joker Lovardát. 2014-ben sportoktatói végzettséget szerzett (Mátrix Oktatási Kft.), s azóta gyerekek oktatásával és versenyeztetésével, illetve aktív versenyzéssel foglalkozik.

Lovas eredményei:

Versenyhelyszínek: Magyarország, Ausztria

Díjugratás B0 - B1C, Díjugratás R100-R115

Regionális döntőben helyezések: Simonpuszta IPA-BRFK-NAV döntő, 3. hely

Oktatói Janik Attila és Janik Valéria.

Radics Ilonka

38 éves vagyok, Gödöllőn élek. 2003-ban érettségiztem a Fáy András Szakközépiskolában közgazdasági szakon, majd ugyanitt végeztem pénzügy-számvitel technikumot. 2008-ban felsőfokú oktatásszervező végzettséget szereztem, 2019-ben pedig okleveles közgazdász HR-es lettem, melyet a METU egyetemen végeztem el. Tanulmányaimat idén fejeztem be az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol munkajog volt a szakirányom. 13 évig dolgoztam Gödöllőn egy gyógyszergyárban. Jelenleg egy 64 országban jelenlévő, összesen 64 ezer munkavállalót foglalkoztató, orvostechnológiai eszközöket gyártó multinacionális vállalat magyarországi gyártóhelyének vagyok a HR-, munkaügy-, képzés-, személyszállítás- és titkárságvezetője. Minden napom mozgalmas ebben a munkakörben, mivel 1800 főt foglalkoztatunk a gyáregységben. Szabadidőmben szívesen kerékpározom, utazom.

Terényi Sára vagyok, volt mezőgazdasági tanuló. Az iskolában 2016-ban kezdtem meg tanulmányaimat, kollégistaként. A padokat koptatva rengeteg tudást kaptam, a mezőgazdaság, a biológia és az irodalom szeretete igazán a Fáy falai között, a szuper oktatóknak köszönhetően alakult ki bennem. 2020-ban szakmai vizsgát és érettségi bizonyítványt szereztem, majd megkaptam a Fáy-díjat. Az iskolától elköszönve, de az állatok iránti érdeklődésemet megőrizve folytattam tanulmányaimat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazda mérnök szakán, nappalis hallgatóként. Az egyetemen rengeteg tudásra és ismeretségre tettem szert. Szakdolgozatom elkészítéséhez izgalmas kutatást végeztem, amivel a 2023. őszi TDK-n tanszéki különdíjban részesültem. Ezt a képzést néhány napja sikeres diplomaszerzéssel befejeztem. Életem fő mozgatórugója a lovak és az állatok, melyhez 13 éves korom óta a magyar hagyományok csatlakoznak. Egy éve az egyetemen működő néptáncegyüttes tagja vagyok, illetve nyolc éve hagyományőrző huszárként az ország számos pontján rendezvényeken veszek részt. Tanulmányaimat nem tervezem abbahagyni, azonban ennek pontos iránya később válik biztossá.

Hruza Kálmán vagyok, 1980. szeptember 1-én léptem át először a péceli iskola küszöbét, ahol 1983-ban szarvasmarha-tenyésztő bizonyítványt szereztem. Ez a három év alapozta meg, hogy 1984. decemberében nagy-nagy örömmel csatlakoztam az iskola testületéhez. Először az állatházban tevékenykedtem tanügyi szakmunkásként, illetve gyakorlatokat vezettem. Közben a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskolában növénytermesztő-állattenyésztő szakon leérettségiztem, majd ugyanitt technikusi oklevelet kaptam. Munka mellett a tanulmányaimat a GATE Tanárképző Intézetében folytattam, ahol állattenyésztő oktató oklevelet, majd a SZIE-n környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát szereztem. Az elméleti és gyakorlati tantárgyak tanítása mellett tevékenykedtem osztályfőnökként, részt vettem tankönyvírásban, -szerkesztésben, -lektorálásban, valamint kerettantervek és szakmai oktatófüzetek készítésében. Sváb Mihályné Piroskával elkészítettük a laborállattenyésztő-technikusok kerettantervét és beindítottuk iskolánkban a felnőttképzést. 2000-ben az osztályommal megszerveztük az iskola első lovas ballagását, amivel hagyományt teremtettünk. 2006-ban felvételt nyertem a Szakmai Vizsgaelnöki és Tagi Névjegyzékbe, jelenleg a NAK által kezelt Vizsgafelügyelői Névjegyzéknek is tagja vagyok.

Poharenszkiné Juhász Klaudia, a KMASzC Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium gazdasági ügyintézője és három gyermek büszke édesanyja. Középiskolai tanulmányait a péceli Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Iskolában kezdte el, ahol először leérettségizett, majd pénzügyi és számviteli ügyintézőként végzett. Számviteltanára Podruzsik Károly volt, tőle tanulhatta meg a szakma csínját-bínját. A mai napig emlegeti és használja volt tanára mondását: "Tökéletes sose lesz!" A szakma befejeztével családi vállalkozásukban dolgozott eladóként, majd ezt követően 2017. októberétől az iskola gazdasági ügyintézője lett. Immáron hatodik éve segíti a vezetők, kollégák munkáját.

Lovász Margit

Én vagyok az, akinek a diáktársai azt mondták: "Te, Lovász Margit, innen fogsz az iskolából nyugdíjba menni!" Akkor csak nevettem ezen, most már egészen elképzelhető, hogy igazuk lesz.  Azon kevesek közé tartozom, akik 9 évig voltak a Fáy diákjai. Voltam A osztályos, B osztályos és C osztályos is. Kilenc évig Fáy-s diák és immár kilenc éve Fáy-dolgozó vagyok. A munkámat nem érzem munkának. Az állatokkal való foglalkozás mellett kipróbáltam a tanári oldalt is. Ha szükséges, havat lapátolok az iskola előtt, levelet gereblyézek a suli parkjában. Hiszen a sajátomnak érzem, az otthonomnak. A hosszú diákévek alatt sok osztályfőnököm volt, mindannyiuknak köszönettel tartozom, hogy segítettek a nehezebb időszakokban és terelgettek az utamon; a tanári karnak, hogy nem csak a tananyagot tanították meg, valamint az iskola dolgozóinak, akik szintén mindig szeretettel fordultak felém. Kedves volt osztálytársaimnak és kollégiumi barátaimnak is köszönhető, hogy itt találtam meg igazán a helyemet. De a legmeghatározóbb személyek számomra "pótcsaládom" tagjai voltak. Jelenleg az állatházat vezetem, igyekszem átadni a tudást, amit én is itt kaptam. Mást el se tudnék képzelni, és remélem, hogy igaza lesz azoknak, akik jó sok évvel ezelőtt azt mondták: "Te, Lovász Margit, innen fogsz az iskolából nyugdíjba menni! "

Szimler Ildikó 1993-1998 között volt iskolánk tanulója, ahol technikusi végzettséget szerzett. Már diákkorában is hétvégenként a Fáy kertészetében dolgozott. 18 éves kora óta iskolánk kertészként alkalmazza őt. Régebben két kollégájával együtt dolgozott a kertészetben, jelenleg egyedül rá maradt annak üzemeltetése. Két hetente a hétvégi állatházi feladatokat is ellátja. Jelenleg két üvegházunk és négy kisebb fóliasátrunk van. Tavaszra palánták (paprika, paradicsom, padlizsán) nevelése zajlik és egynyári virágos növényeket is termesztünk. Szabadföldön tökfélék, csemegekukorica, paradicsom, padlizsán termesztésével foglalkozunk, míg fóliaházunkban paprika, paradicsom, spenót, saláta, retek kerül termesztésre. Iskolánk faházában áruljuk kertészeti termékeinket. Az Agrárgazdasági Kamara gyakorlati oktató képzésének elvégzése után többször is tartott és vezetett iskolai gyakorlatokat. Manapság általában az adott nap feladatainak ismertetésével, illetve a tanulókkal együtt történő munkavégzéssel segíti az oktatók munkáját. Sok kolléga a nevetését szereti a legjobban! Mindig örül a látogatóknak!

Homolya Gergely

39 éves vagyok, néhány éve költöztem ki Budapestről Maglódra, ahol azóta a már másfél éves gyermekemmel bővült családommal élünk. 2003-ban érettségiztem a Fáy András Szakközépiskolában közgazdasági szakon és tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Főiskolán folytattam. A sikeres érettségit követően azonnal elhelyezkedtem családom támogatása és főiskolai tanulmányaim fedezése érdekében. Tapasztalat hiányában a pénzpiacon kezdtem pályafutásomat, mint pénzügyi- és biztosításközvetítő. Ezekre az életkörülményekre alapozva az elmúlt években több banknál, biztosítónál és ingatlanközvetítő cégnél töltöttem be változatos pozíciókat, míg jelenleg az ország egyik legnagyobb, lakóprojektek építésével foglalkozó beruházó cégének vagyok az értékesítési vezetője. Munkaköröm rendkívül összetett és változatos, így minden nap új kihívást hordoz magában, míg a rendelkezésemre álló szabadidőt családommal töltöm.

Bartos Eszter vagyok, 2020-ban végeztem a Fáyban mezőgazdasági technikusként. A szakma közel áll a szívemhez, Csömörön családi mezőgazdasági vállalkozásunk és lovardánk van, napjainkban aktívan részt veszek az ezekkel járó tevékenységekben. Szerettem, hogy arról tanulhattam, ami igazán érdekel, minden pillanat emlékezetes számomra, amit a Fáyban megélhettem. Hálás vagyok az iskolának és tanáraimnak, hogy oly sok mezőgazdasági telepre elvittek minket kirándulni, hogy betekintésünk legyen arról, máshol hogyan működnek a gazdaságok. Az iskola elvégzése után OKJ-s bizonyítványokat szereztem lovasedző és lovastúra-vezető szakmából. 2020. végén 1. szintű regisztrált díjugratóedző lettem. Azóta aktívan tartok edzéseket tanítványaimnak, a legjobb tudásom szerint igyekszem őket elmélyíteni a lovassportban.

Gohér Ármin 2008 óta néptáncol, mely során szüreti bálban és több rendezvényen is fellép.

Fontos számára a hagyományőrzés, ezért 2 hagyományőrző csoportban is jelen van. A település kulturális életében is aktívan részt vesz. Számára a tánc a szabadság jelképe.

Sikerei:

• 2014: néptánc verseny 2. helyezett.

• 2015: népdal éneklési verseny 3. helyezett.

• 2019. Néptánc verseny 3. helyezett.

• 2022. Néptánc verseny a Kartali Lippentősökkel egy arany fokozat.

Főbb fellépései: Siófok, Montenegro, Mohács.

„A szép mozdulat a szem zenéje.“ (Anatole France)

Zelenka Richárd huszár őrmester a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály huszárja

,, Gumicsizmától a lovaglócsizmáig”

A fiatal őrmester a magyar fajtájú lipicai lóval mutatta be háton a Capriole-t föld feletti magasiskolai gyakorlatot 2023. augusztus 20-án Szilvásváradon, majd a Nemzeti Vágtán. Különböző stílusokat próbált ki/western, hagyományőrzés/csikós/, még a bika rodeót is. Az útkeresés célja a jól képzett lovassá válás volt a klasszikus kiképzési vezérfonalak elvén, a mesterek irányításával. Ilyen tanítómester volt számára Dr. Sereginé Hézső Emese is, iskolánk oktatója, akinek meghívására érkezett hozzánk.

Szorgalmas és alázatos munkával sikerült fejleszteni tudását jelenlegi mesterei, Pénzes Gábor és Komáromi Krisztián segítségével a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztályban. Reméljük, üzenete elért a ,,barangolókhoz”, láttatván, hogy az eredmény több összetevőn múlik, de egy biztos: a belefektetett, igényes, kitartó munka utóbb megtérül, és a lovakkal történő munka jellemformáló hatása is érvényesül.

Néhány napja kaptuk a remek hírt Richárdtól: a Huszár századból átkerült a Huszár lovasiskola, spanyol iskolás rajába.