Közép-magyarországi ASzC Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium - 2119 Pécel, Maglódi út 57.
Közép-magyarországi ASzC Fáy András Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

A Fáy család Pécelen

A Fáy család Pécelen

 

Galgóczy Károly Pécel község leírása című 1896-ban megjelent munkájában a következőt olvashatjuk:

„A régi birtokosokat illetőleg a Fáy családnak most élő Fáy Ferenc urnál levő családi levéltárban van egy gróf Ráday Gedeonhoz, s egyéb Fáy családtagokhoz szóló folyamodvány datum nélkül, melyben a Szelle család két tagja auctiot, ráfizetést kér azon zálogszerződésre, amellyel két ősük, néhai Hubai Hubay Ferenc Gomba, Péczel, Maglód három egész helységét, Gyömrőnek felét, Locsod és Túzberek két egész pusztát, 1612-ben 400 rhénes frtért Reőthy Katalin asszonynak, néhai Fáy István özvegyének elzálogosította. Ennek révén jött az Abauj vármegyéből származó Fáy család legelőször Péczel birtokába. 1701 április 30-án Csalomian (Hont megye) kelt s a levéltárban eredetiben meglévő levelével Fáy Ferenc 221 frt. 85 pénz ráfizetést /auctiot/ vesz fel Péczel falunak felére, Gyömrőnek 1/8 részére, a Maglódon és Túzbereken őt illető részekre, melyeket előde már az előző években nemzetes vizézlő Kajali András uramnak ő kegyelmének 2000 magyar forintért elzálogosított, Maglódra vonatkozólag, mely e levél szerint a török violág alatt történt elpusztulás után akkor kezdett újra népesülni, nevezetesen az a kikötés, hogy kiváltáskor, ha úgy tetszik, a települők Fáy Istvánnak a Fáy Ferenc bátyjának földjére fognak egyesség szerint átteteni.”

„A Fáyak a mai napig birtokban maradtak. Ezekből a felhozott adatokból és okmányokból az derül ki, hogy Péczel község már a török világ előtt jelentékeny hely volt, annak akkor a Péczeli, s ezzel kapcsolt Somlyódi, Gerzsenyi, Hubay családok voltak birtokosai. A Fáy család elsőbb zálogolás útján a török világ alatt jött birtokba, annak révén lett szintén zálogos birtokos kevéssel később a Kajali család is, amely zálogos birtoklása az örökbevallási megszerzés később már a török világ után következett be. A Fáy család itt mindjárt már kezdetben történelmileg is nevezetes egybeköttetést alkotott. Kajali András fia, Kajali Pál, II. Rákóczi Ferenc titkára, s ennek neje Fáy Borbála volt. Ezek leányát, Kajali Klárát, amint az idézett perbehívó parancsban említve van, szintén II. Rákóczi Ferenc másik fiatal titkára , Ráday Pál bírta nőül. Klárával a Kajali családnak ez az ága ugyan letűnt az életnek színpadáról, de a Ráday család fénykora még ezután következett, s valamint a Fáy család további előnyös kapcsolataira, azonban Péczel község emelkedésére is ez egybeköttetés volt leglényegesebb hatással.”

A birtokos Fáy család legrégebbi földesura volt Pécel községnek. Sok pereskedés után lettek birtokosai Pécelnek, Locsodnak, Gyömrő felének és Gombának.

A család évszázadokig élt a községben, utolsó itt élő férfi tagja Fáy György családjával a II. Világháborúig lakott Maglódi úti kastélyában. (Jelenleg az iskola kollégiuma.)

Helytörténeti érdekesség, hogy Fáy György munkásainak, cselédeinek a községet övező földeken, a mai Fáy tanyán – lakásokat épített, gyermekeiknek pedig iskolát létesített.

A Fáy tanya iskolája 1904-ben épült, 1963-64-ig működött. A gyerekek a Fáy tanyán kívül még a környező tanyákról érkeztek, 1-2 km távolságról, de voltak, akik messzebbről. 1939-40-ben 53, 1940-41-ben 66, 1941-42-ben 87, 1942-43-ban 77, 1943-44-ben 57 beírt tanulója volt az iskolának. A tanulók szüleinek foglalkozása gazdasági cseléd, szőlőmunkás, kocsis, dinnyés voltak. Az ott lakók között jelentős volt az elvándorlás, voltak azonban családok, akik éveken át a tanyákon laktak.

1945-ben a tanulók száma 22 volt, 1946-ban 17, ennyi is maradt 1964-ig, az iskola bezárásáig. „A bezárás után az átadott épületek fejében a TSz kötelezettséget vállalt arra, hogy a tanyán maradt családok gyermekeit beszállítja a péceli iskolába.”

1994-ben, amikor lehetőség volt arra, hogy az 1945-ben államosított ingatlanokat a magánszemélyek, visszaigényeljék, Galkóné Szabó Ilona igazgatónő felkutatta a kastély utolsó lakójának, Fáy Erzsébetnek (az építtető Fáy György lánya) a lakhelyét. Tájékoztatta a Svájcban élő Fáy Erzsébetet arról, hogy volt lakhelye kollégiumként működik, egy középiskola részeként, és arról, hogy az intézmény felvette Fáy András nevét, és gondozza a Fáy család emlékét.

 

Nagy- Baranyi Katalin